Csaknem húsz százalékkal meghaladta a tavalyi rekordot az idei, sorrendben 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak száma.
A csütörtökön kezdődött rendezvényen a dedikálásokkal együtt több mint 400 program, mintegy 200 új kötet, valamint 600 szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban, ahol a fesztivál zárónapján átadták a Budai Díjat is. A vasárnapi díjátadón az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent 100 Magyar Népmesét nevezték meg a legjobb oktatássegítő könyvnek, a legjobb hangzóanyag a Napkút Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum közösen kiadott, Lázár Ervin meséit tartalmazó könyv-CD-je lett - olvasható a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének MTI-hez eljuttatott közleményében.
| Az Ünnepi Könyvhét nem volt ilyen sima |
| Az 1929 óta megrendezésre kerülő Ünnepi Könyvhét megrendezése bizonytalanná vált, mert a főváros állítólag nem látná szívesen a rendezvényt a Vörösmarty téren. Végül Tarlós Istvánnak sem tetszett a költözés ötlete, mégis marad a Vörösmarty téren az Ünnepi Könyvhét – így döntött a Főváros. |
A Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Marek Madaric szlovák kulturális miniszter által megnyitott fesztiválon kiemelkedően sikeresnek bizonyult az idén Budapest Nagydíjjal elismert Jostein Gaarder norvég író pódiumbeszélgetése Szabó T. Annával. A világhírű prózaíró nyitónapi előadásán és dedikálásain több százan vettek részt. Hatalmas érdeklődés övezte továbbá a díszvendég ország, Szlovákia programkínálatát.
Különösen sikeres volt a 16. alkalommal megrendezett Európai Elsőkötetesek Fesztiválja, amelyen 18 ország szerzői mutatkoztak be. Telt ház előtt zajlott az Európai Írótalálkozó is, amelyen a díjak és a siker összefüggéseiről, valamint Európa növekvő megosztottságáról esett szó - olvasható a közleményben.
A magyar kortárs irodalom legkeresettebb könyveinek Nádas Péter Az élet sója, Grecsó Krisztián Jelmezbál , Háy János Ország, város, fiú, lány és Németh Gábor A mormota nyara című kötetei bizonyultak.
A hagyományosan népszerű próza mellett váratlan sikernek bizonyult Oravecz Imre Távozó fa című verskötete, valamint a Verslavina című kiadvány. A külföldi szerzők közül a tavalyi Budapest Nagydíjjal kitüntetett Jonathan Franzen, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, valamint Umberto Eco kötetei fogytak a legjobban. Az elmúlt években tapasztalt felfokozott érdeklődést is meghaladta a gyermekkönyvkiadók összefogásával megvalósult Gyermek(b)irodalom programkínálata.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
