Nem voltak a Könyvhéthez hasonló bonyodalmak, rekordot döntött a Könyvfesztivál

Csaknem húsz százalékkal meghaladta a tavalyi rekordot az idei, sorrendben 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak száma.

  • eduline/mti
Stiller Ákos

A csütörtökön kezdődött rendezvényen a dedikálásokkal együtt több mint 400 program, mintegy 200 új kötet, valamint 600 szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban, ahol a fesztivál zárónapján átadták a Budai Díjat is. A vasárnapi díjátadón az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent 100 Magyar Népmesét nevezték meg a legjobb oktatássegítő könyvnek, a legjobb hangzóanyag a Napkút Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum közösen kiadott, Lázár Ervin meséit tartalmazó könyv-CD-je lett - olvasható a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Ünnepi Könyvhét nem volt ilyen sima
Az 1929 óta megrendezésre kerülő Ünnepi Könyvhét megrendezése bizonytalanná vált, mert a főváros állítólag nem látná szívesen a rendezvényt a Vörösmarty téren. Végül Tarlós Istvánnak sem tetszett a költözés ötlete, mégis marad a Vörösmarty téren az Ünnepi Könyvhét – így döntött a Főváros.

A Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Marek Madaric szlovák kulturális miniszter által megnyitott fesztiválon kiemelkedően sikeresnek bizonyult az idén Budapest Nagydíjjal elismert Jostein Gaarder norvég író pódiumbeszélgetése Szabó T. Annával. A világhírű prózaíró nyitónapi előadásán és dedikálásain több százan vettek részt. Hatalmas érdeklődés övezte továbbá a díszvendég ország, Szlovákia programkínálatát.

Különösen sikeres volt a 16. alkalommal megrendezett Európai Elsőkötetesek Fesztiválja, amelyen 18 ország szerzői mutatkoztak be. Telt ház előtt zajlott az Európai Írótalálkozó is, amelyen a díjak és a siker összefüggéseiről, valamint Európa növekvő megosztottságáról esett szó - olvasható a közleményben.

A magyar kortárs irodalom legkeresettebb könyveinek Nádas Péter Az élet sója, Grecsó Krisztián Jelmezbál , Háy János Ország, város, fiú, lány és Németh Gábor A mormota nyara című kötetei bizonyultak.

A hagyományosan népszerű próza mellett váratlan sikernek bizonyult Oravecz Imre Távozó fa című verskötete, valamint a Verslavina című kiadvány. A külföldi szerzők közül a tavalyi Budapest Nagydíjjal kitüntetett Jonathan Franzen, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, valamint Umberto Eco kötetei fogytak a legjobban. Az elmúlt években tapasztalt felfokozott érdeklődést is meghaladta a gyermekkönyvkiadók összefogásával megvalósult Gyermek(b)irodalom programkínálata.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.