Nem voltak a Könyvhéthez hasonló bonyodalmak, rekordot döntött a Könyvfesztivál

Csaknem húsz százalékkal meghaladta a tavalyi rekordot az idei, sorrendben 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak száma.

  • eduline/mti
Stiller Ákos

A csütörtökön kezdődött rendezvényen a dedikálásokkal együtt több mint 400 program, mintegy 200 új kötet, valamint 600 szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban, ahol a fesztivál zárónapján átadták a Budai Díjat is. A vasárnapi díjátadón az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent 100 Magyar Népmesét nevezték meg a legjobb oktatássegítő könyvnek, a legjobb hangzóanyag a Napkút Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum közösen kiadott, Lázár Ervin meséit tartalmazó könyv-CD-je lett - olvasható a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Ünnepi Könyvhét nem volt ilyen sima
Az 1929 óta megrendezésre kerülő Ünnepi Könyvhét megrendezése bizonytalanná vált, mert a főváros állítólag nem látná szívesen a rendezvényt a Vörösmarty téren. Végül Tarlós Istvánnak sem tetszett a költözés ötlete, mégis marad a Vörösmarty téren az Ünnepi Könyvhét – így döntött a Főváros.

A Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Marek Madaric szlovák kulturális miniszter által megnyitott fesztiválon kiemelkedően sikeresnek bizonyult az idén Budapest Nagydíjjal elismert Jostein Gaarder norvég író pódiumbeszélgetése Szabó T. Annával. A világhírű prózaíró nyitónapi előadásán és dedikálásain több százan vettek részt. Hatalmas érdeklődés övezte továbbá a díszvendég ország, Szlovákia programkínálatát.

Különösen sikeres volt a 16. alkalommal megrendezett Európai Elsőkötetesek Fesztiválja, amelyen 18 ország szerzői mutatkoztak be. Telt ház előtt zajlott az Európai Írótalálkozó is, amelyen a díjak és a siker összefüggéseiről, valamint Európa növekvő megosztottságáról esett szó - olvasható a közleményben.

A magyar kortárs irodalom legkeresettebb könyveinek Nádas Péter Az élet sója, Grecsó Krisztián Jelmezbál , Háy János Ország, város, fiú, lány és Németh Gábor A mormota nyara című kötetei bizonyultak.

A hagyományosan népszerű próza mellett váratlan sikernek bizonyult Oravecz Imre Távozó fa című verskötete, valamint a Verslavina című kiadvány. A külföldi szerzők közül a tavalyi Budapest Nagydíjjal kitüntetett Jonathan Franzen, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, valamint Umberto Eco kötetei fogytak a legjobban. Az elmúlt években tapasztalt felfokozott érdeklődést is meghaladta a gyermekkönyvkiadók összefogásával megvalósult Gyermek(b)irodalom programkínálata.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.