Nyelvtudás nélkül még egy jó szakmával sem lehet elhelyezkedni külföldön, az építőipar, a gyártás- és fémipar, valamint az egészségügy területén azonban egész Európában könnyen lehet munkát találni. A bérek általában ezer eurótól indulnak, de egyes országokban akár hétszázezer forintnak megfelelő összeget is lehet keresni.
„Tizenkét éve dolgozom külföldön, először Németországban töltöttem tizennyolc hónapot, majd Ausztriába mentem ki, évente három hónapra” – mondja Bartalovics János, aki évek óta szakácsként dolgozik a tiroli Zillertal egyik négycsillagos szállodájában. „Eleinte nem beszéltem németül, így csak mosogatóként tudtam elhelyezkedni. Egy idő után bekerültem a konyhára, és kitanultam a szakácsmesterséget is” – teszi hozzá.
Kezdetben szezonális munkarendben, vagyis a téli és nyári időszakban, néhány hónapnyi kihagyással dolgozott. A letelepedési engedélyt egy év után megkapta, így jogosulttá vált az egészségügyi ellátásra. A tiroli szállodák leginkább szakácsokat, cukrászokat, felszolgálókat, szobalányokat, recepciósokat keresnek – állandó és szezonális munkavállalóként egyaránt.
"A vendéglátásban szakácsként lehet a legjobban keresni – szezonális munkarendben, heti 48-54 munkaórával kb. 1600-2500 eurót havonta. Az állandó munkavállalók, akik heti 40 órát dolgoznak, szakácsként 1200-1300 eurót keresnek, konyhafőnökként pedig nagyjából 2000 eurót lehet hazavinni” – mondja Bartalovics János.
Tanay Marcell, az Euwork Állásközvetítő Iroda ügyvezetője azt mondja, bár a vendéglátásban kimondottan jók az elhelyezkedési lehetőségek, Európában a legjobban emelőtargonca-kezelő, CNC gépkezelő, CAD tervező, C és E kategóriás sofőr, elektroműszerész, valamint szociális gondozó és ápoló szakmákkal lehet helyezkedni. Szerint ezekkel Nyugat-Európában átlagosan 1800-2100 euró között lehet keresni, de Norvégiában és Svájcban a hétszázezer forintnak megfelelő összegű fizetés sem ritka – ezekben az országokban persze a megélhetés is lényegesen többe kerül.
Egyre többen keresik a „rapid” tanfolyamokat
Tanay Marcell szerint annak, aki külföldön akar munkát vállalni, még a jó szakmánál is nagyobb szüksége van a megfelelő szintű nyelvtudásra. „Az állásokért külföldön is nagyon nagy a verseny, így a munkáltatók biztosan nem azt a jelöltet választják majd, aki a magyaron kívül semmilyen más nyelvet nem beszél. A legtöbb munkához legalább társalgási szintű nyelvtudásra van szükség” – mondja. Szerinte még most is sokan indulnak el „szerencsét próbálni” a legminimálisabb nyelvismeret nélkül.
Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsga Központ igazgatója azt mondja, a nyelviskolákban körülbelül 5-10 százalék lehet azoknak a nyelvtanulóknak az aránya, akik egyértelműen a külföldi munkavállalás miatt jelentkeznek a tanfolyamokra. Szerinte az angol és a német „mindent visz”, időnként azonban a skandináv országok nyelve és a holland iránt is van érdeklődés.
Liebentritt András, a Katedra Nyelviskola marketingmenedzsere az eduline kérdésére úgy válaszolt, egyre többen érdeklődnek náluk a rövid, de intenzív nyelvtanfolyamok iránt, ezért nemrég hat-nyolc hétig tartó, angol és német „rapid” tanfolyamokat is indítottak.
„Ezeknek a tanfolyamok boldoguláshoz szükséges alapokat biztosítják, egy ilyen kurzus elvégzése után már meg lehet próbálni a külföldi munkavállalást, egy alapfokú nyelviskola megszerzéséhez azonban legalább még egyszer 128 óra nyelvtanulásra lenne szükség” – magyarázza.
Az alapfok nem elég?
Liebentritt András és Rozgonyi Zoltán egybehangzóan állítják: bár a szakmunkák elvégzéséhez már az alapfokú nyelvtudás is elegendő lehet, de hosszú távon több kell.
„Biztonságosabb minimumot jelent, ha valaki a hazai középfokú nyelvvizsgákon megkövetelt B2-es szinten kommunikál, viszont sok munkakörben nem okoz gondot, ha az íráskészség a szóbeli kifejezőkészségtől és a hallásértéstől elmarad. A komoly szakképesítést igénylő, diplomás munkaköröknél azonban ennél jóval többre van szükség, az egészségügy területén például kimondottan fontos a magas szintű kommunikációs készség” – mondja Rozgonyi Zoltán. Egy erős B2-es szinttel akár néhány hét, egy-két hónap alatt is össze lehet szedni némi rutint.
Mennyi ideig tart a szóbeli felvételi? Mit kell vinni a vizsgára? Egyáltalán szükséges külön készülni rá? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az elitgimnáziumok szóbeli felvételijéről.
Korábban már volt róla szó, hogy a papíralapú bizonyítványokat digitálisra cserélik, Maruzsa Zoltán most bejelentette: a bevezetést már az idei tanév végétől megkezdik.
A felvételi nemcsak a pontokról szól – az is számít, honnan és hogyan intézed a jelentkezést. A Felvi arra figyelmeztet, hogy érdemes odafigyelni az online biztonságra, amikor belépsz az E-felvételibe.
A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára.
