Ilyen a "halott könyvtár" Budapesten

A Centrális Galériában nemrég megnyitott kiállításban pont az az érdekes, ami a rendszerváltás óta a világon senkinek...

  • Eduline

A Centrális Galériában nemrég megnyitott kiállításban pont az az érdekes, ami a rendszerváltás óta a világon senkinek sem volt érdekes. Azok a könyvek, amiket valamiért félretettek, és ottfelejtettek. Kérdés, hogy miért - olvasható az Egy nap a városban blogon.

A Centrális Galériába érve láttam, hogy ez a kérdés nemcsak engem foglalkoztat. Egészen fiatalok is nézegették a könyveket, csendben nevetgélve, kábé öten lapozgattuk a helyenként egészen jó bőrben lévő, helyenként ronggyá olvasott könyveket, amikre a mai napig nem voltunk kíváncsiak huszonhárom éven keresztül.

Persze nem lehet állítani, hogy ezeket a könyveket senki sem olvasta az utóbbi évtizedekben. A kutatás az Egyetemi Könyvtárra irányult, több mint 240 ezer bejegyzés végigböngészése után választották ki azokat az olvasatlan könyveket, amelyek magyar nyelvűek, 45 és 89 között íródtak, és valamilyen közérdeklődésre tartanak számot.

Találkoztam például olyan könyvvel, aminek a borítója gyermekkoromban szinte mindenhol szembe jött. Ha vendégségbe mentünk, mindig ott volt a polcon valahol, ami azt mutatja, hogy 89 előtt ez igazán nagy bestseller lehetett. Ilyen például a Kőbe zárt fájdalom Karel Schulztól, Michelangelo regényes életrajza, ami egyébként állítólag remek könyv. Talán azért nem vette ki senki, mert már mindenkinek megvan otthon. A teljes posztot az Egy nap a városban blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

„Nagyon gyorsan beszélnek, ha több szót kell beírnom másodpercek alatt, mindig elveszek” – a hallott szövegértés volt a legnehezebb az emelt angolérettségin

Összességében korrekt volt az idei emelt szintű angolérettségi, nem tartogatott sok meglepetést, és „csak egy kicsit volt nehezebb” mint a tavalyi középszintű feladatsor a megkérdezett diákok szerint. Csak a hallott szövegértés tempója volt gyors, és több helyes válasz is lehetséges volt.