Ilyen a "halott könyvtár" Budapesten

A Centrális Galériában nemrég megnyitott kiállításban pont az az érdekes, ami a rendszerváltás óta a világon senkinek...

  • Eduline

A Centrális Galériában nemrég megnyitott kiállításban pont az az érdekes, ami a rendszerváltás óta a világon senkinek sem volt érdekes. Azok a könyvek, amiket valamiért félretettek, és ottfelejtettek. Kérdés, hogy miért - olvasható az Egy nap a városban blogon.

A Centrális Galériába érve láttam, hogy ez a kérdés nemcsak engem foglalkoztat. Egészen fiatalok is nézegették a könyveket, csendben nevetgélve, kábé öten lapozgattuk a helyenként egészen jó bőrben lévő, helyenként ronggyá olvasott könyveket, amikre a mai napig nem voltunk kíváncsiak huszonhárom éven keresztül.

Persze nem lehet állítani, hogy ezeket a könyveket senki sem olvasta az utóbbi évtizedekben. A kutatás az Egyetemi Könyvtárra irányult, több mint 240 ezer bejegyzés végigböngészése után választották ki azokat az olvasatlan könyveket, amelyek magyar nyelvűek, 45 és 89 között íródtak, és valamilyen közérdeklődésre tartanak számot.

Találkoztam például olyan könyvvel, aminek a borítója gyermekkoromban szinte mindenhol szembe jött. Ha vendégségbe mentünk, mindig ott volt a polcon valahol, ami azt mutatja, hogy 89 előtt ez igazán nagy bestseller lehetett. Ilyen például a Kőbe zárt fájdalom Karel Schulztól, Michelangelo regényes életrajza, ami egyébként állítólag remek könyv. Talán azért nem vette ki senki, mert már mindenkinek megvan otthon. A teljes posztot az Egy nap a városban blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.

Új vezetői tisztség jön létre az Oktatási Hivatalban: több adat és hatásvizsgálat alapozhatja meg a döntéseket

Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.