A Centrális Galériában nemrég megnyitott kiállításban pont az az érdekes, ami a rendszerváltás óta a világon senkinek...
A Centrális Galériában nemrég megnyitott kiállításban pont az az érdekes, ami a rendszerváltás óta a világon senkinek sem volt érdekes. Azok a könyvek, amiket valamiért félretettek, és ottfelejtettek. Kérdés, hogy miért - olvasható az Egy nap a városban blogon.
A Centrális Galériába érve láttam, hogy ez a kérdés nemcsak engem foglalkoztat. Egészen fiatalok is nézegették a könyveket, csendben nevetgélve, kábé öten lapozgattuk a helyenként egészen jó bőrben lévő, helyenként ronggyá olvasott könyveket, amikre a mai napig nem voltunk kíváncsiak huszonhárom éven keresztül.
Persze nem lehet állítani, hogy ezeket a könyveket senki sem olvasta az utóbbi évtizedekben. A kutatás az Egyetemi Könyvtárra irányult, több mint 240 ezer bejegyzés végigböngészése után választották ki azokat az olvasatlan könyveket, amelyek magyar nyelvűek, 45 és 89 között íródtak, és valamilyen közérdeklődésre tartanak számot.
Találkoztam például olyan könyvvel, aminek a borítója gyermekkoromban szinte mindenhol szembe jött. Ha vendégségbe mentünk, mindig ott volt a polcon valahol, ami azt mutatja, hogy 89 előtt ez igazán nagy bestseller lehetett. Ilyen például a Kőbe zárt fájdalom Karel Schulztól, Michelangelo regényes életrajza, ami egyébként állítólag remek könyv. Talán azért nem vette ki senki, mert már mindenkinek megvan otthon. A teljes posztot az Egy nap a városban blogon olvashatjátok el.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
