Hamarosan finn módszerrel tanítják a magyar lányokat programozni

A finn nagykövetséggel és a FinnAgora finn intézettel kötött együttműködési megállapodást a Skoolt működtető...

  • Eduline
Wendover Productions

A finn nagykövetséggel és a FinnAgora finn intézettel kötött együttműködési megállapodást a Skoolt működtető Technológiai Oktatásért Alapítvány.

Ennek keretében a Skool programban részt vevő, programozni vágyó lányok oktatásába a finn módszereket is beépíthatik a magyarországi szakemberek.

“Finnország élen jár a digitális oktatás területén, és fontosnak tartjuk, hogy behozzuk azt a szemléletet Magyarországra, amivel ők oktatják és inspirálják a fiatalokat. Az, hogy a finn oktatás jó gyakorlatát mind programjainkba, mind oktatói tréningjeinkbe beépítjük, jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy oktatóink olyan kompetenciák birtokában legyenek, amelyek révén programjaink a gyerekek számára még különlegesebb élményekké válnak" - véli Major Zsófi, az alapítvány ügyvezetője.

A Skool fiatal lányokat tanít programozásra. Mivel a területen elég nagy a szakemberhiány - egyes becslések szerint 20 ezres -, így elég nagy luxus, hogy a hazai informatikai felsőoktatásban csak nagyon kevés nő tanul. Míg Magyarországon minden tudományág tekinetében a nők vannak többen a felsőoktatásban, addig informaikai és egyéb műszaki szakokon jóval kevesebben tanulnak, mint a férfiak.

5 nő, akik nélkül nem lenne ma informatika

Bár az informatika területét inkább a férfiaknak tulajdonítják, a világ első számítógépes programját mégis egy nő hozta létre. És a női nem számos képviselője alkotott még maradandót e területen. A világ első száímtógépes programját egy nő készítette Ada Lovelace, bár egy férfi munkájának köszönhetően, 100 évvel a számítástechnika "elindulása" előt, már kifejlesztette egy valószínűleg programozható algoritmust.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.