Emmi: kevesebb pályakezdő orvos költözik külföldre, mint korábban

Tavaly csaknem százzal csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz kértek hatósági...

  • MTI
Túry Gergely

Tavaly csaknem százzal csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz kértek hatósági bizonyítványt. A külföldre távozni kívánó ápolók száma azonban emelkedett - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága hétfőn az MTI-t.

A tárca közleménye szerint a migrációs szándék csökkenése a fiatal, szakvizsgával még nem rendelkező orvosok körében a legjelentősebb. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben 1200, míg tavaly 1108 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz. 2011-ben 651, tavaly 557 fiatal orvos kért hatósági bizonyítványt a diploma megszerzését követően vagy a szakorvosképzés alatt. 2007 óta a tavaly volt az első olyan év, amikor a hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma nem emelkedett.

A tárca szerint az ápolók körében nőtt a migrációs szándék. 2011-ben 314, 2012-ben 518 ápoló fordult hatósági bizonyítványért a hivatal felé, a legtöbben Ausztriában, valamint Németországban terveznek munkavállalást.

A közlemény szerint tavaly júliustól csaknem 16 ezer fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozó orvos kapott béremelést, novembertől pedig a háziorvosi körzetek finanszírozása emelkedett 14 százalékkal.

A szakorvosjelöltek és rezidensek számára először 2011-ben meghirdetett a Markusovszky Lajos-ösztöndíj keretében a szakképzés befejezéséig havi 100 ezer forint ösztöndíjat kapnak azok, akik vállalják, hogy a szakvizsga után Magyarországon dolgoznak és nem fogadnak el hálapénzt. Az ösztöndíjas helyekre tavaly is túljelentkezés volt, az 500 helyre több mint 600 fiatal orvos nyújtott be pályázatot.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.