Emmi: kevesebb pályakezdő orvos költözik külföldre, mint korábban

Tavaly csaknem százzal csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz kértek hatósági...

  • MTI
Túry Gergely

Tavaly csaknem százzal csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz kértek hatósági bizonyítványt. A külföldre távozni kívánó ápolók száma azonban emelkedett - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága hétfőn az MTI-t.

A tárca közleménye szerint a migrációs szándék csökkenése a fiatal, szakvizsgával még nem rendelkező orvosok körében a legjelentősebb. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben 1200, míg tavaly 1108 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz. 2011-ben 651, tavaly 557 fiatal orvos kért hatósági bizonyítványt a diploma megszerzését követően vagy a szakorvosképzés alatt. 2007 óta a tavaly volt az első olyan év, amikor a hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma nem emelkedett.

A tárca szerint az ápolók körében nőtt a migrációs szándék. 2011-ben 314, 2012-ben 518 ápoló fordult hatósági bizonyítványért a hivatal felé, a legtöbben Ausztriában, valamint Németországban terveznek munkavállalást.

A közlemény szerint tavaly júliustól csaknem 16 ezer fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozó orvos kapott béremelést, novembertől pedig a háziorvosi körzetek finanszírozása emelkedett 14 százalékkal.

A szakorvosjelöltek és rezidensek számára először 2011-ben meghirdetett a Markusovszky Lajos-ösztöndíj keretében a szakképzés befejezéséig havi 100 ezer forint ösztöndíjat kapnak azok, akik vállalják, hogy a szakvizsga után Magyarországon dolgoznak és nem fogadnak el hálapénzt. Az ösztöndíjas helyekre tavaly is túljelentkezés volt, az 500 helyre több mint 600 fiatal orvos nyújtott be pályázatot.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.