Tavaly csaknem százzal csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz kértek hatósági...
Tavaly csaknem százzal csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz kértek hatósági bizonyítványt. A külföldre távozni kívánó ápolók száma azonban emelkedett - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága hétfőn az MTI-t.
A tárca közleménye szerint a migrációs szándék csökkenése a fiatal, szakvizsgával még nem rendelkező orvosok körében a legjelentősebb. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben 1200, míg tavaly 1108 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz. 2011-ben 651, tavaly 557 fiatal orvos kért hatósági bizonyítványt a diploma megszerzését követően vagy a szakorvosképzés alatt. 2007 óta a tavaly volt az első olyan év, amikor a hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma nem emelkedett.
A tárca szerint az ápolók körében nőtt a migrációs szándék. 2011-ben 314, 2012-ben 518 ápoló fordult hatósági bizonyítványért a hivatal felé, a legtöbben Ausztriában, valamint Németországban terveznek munkavállalást.
A közlemény szerint tavaly júliustól csaknem 16 ezer fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozó orvos kapott béremelést, novembertől pedig a háziorvosi körzetek finanszírozása emelkedett 14 százalékkal.
A szakorvosjelöltek és rezidensek számára először 2011-ben meghirdetett a Markusovszky Lajos-ösztöndíj keretében a szakképzés befejezéséig havi 100 ezer forint ösztöndíjat kapnak azok, akik vállalják, hogy a szakvizsga után Magyarországon dolgoznak és nem fogadnak el hálapénzt. Az ösztöndíjas helyekre tavaly is túljelentkezés volt, az 500 helyre több mint 600 fiatal orvos nyújtott be pályázatot.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
