Hatvanegy ország közül az utolsó tízbe került Magyarország a World Talent rangsorban, mely azt mérte, mennyire képesek az államok kitanítani, bevonzani és megtartani a tehetségeket. Tíz év alatt 40 helyet rontottunk.
A svájci International Institute for Management Development (IMD) World Talent Report 2015 című felmérése az IMD által évente kiadott versenyképességi évkönyvben szereplő hatvanegy országot rangsorolta. A listát három szempont alapján állították össze: a beruházás és fejlesztés, a vonzerő és a felkészültség alapján. Magyarország a 2005-ös 16. helyről 2010-re a 33., 2014-re pedig az 51. helyre esett vissza, 2015-ben pedig csak az 56. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2016: összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Az első faktornál számít az oktatásra fordított teljes, illetve diákonként számított összeg a GDP százalékában, a diákok és tanárok aránya az általános és középiskolákban, a gyakornoki rendszer bevezetésének állapota, illetve a női munkaerő fejlesztése. Ebben a faktorban Magyarország a 42. Utolsók lettünk: ennyit keresnek más országokban a tanárok, és ennyit itthon
A vonzerőnél figyelembe veszik többek között a megélhetés költségeit és az életminőséget, illetve azt, hogy mennyire tudja az ország vonzani, illetve megtartani a magasan képzett külföldi munkaerőt, és ez a célkitűzés mennyire játszik fontos szerepet az oktatás irányításában, valamint 2015-ben azt is megnézték, milyen adókat és járulékokat kell fizetnie egy munkavállalónak, valamint mennyire érezheti magát biztonságban egy ember. Az "agyelszívás" jelensége - a képzett munkaerő kivándorlása - Magyarországnál csak Venezuelát érinti hátrányosabban. De Magyarország a tehetségek megtartásában és vonzásában is gyatrán teljesít, mindössze az 57. helyen áll, ahogy a munkavállalók motiválásában is. Az adózás szempontjából az 58. helyen állunk.
A felkészültség terén azt nézték, hogy mennyire felel meg az oktatás a gazdaság szükségleteinek: figyelembe vették többek között a munkaerő növekedését, képzettségét, nyelvismeretét, pénzügyi tudását, nemzetközi tapasztalatát, a senior menedzserek számát, valamint 2015-ben először vizsgálták a diákok mobilitását és a PISA-felmérések eredményét. Ebben összességében Magyarország az 53., ám a nyelvismeret területén is csak sereghajtók vagyunk, az 58. helyen állunk. A PISA-felmérés eredményei itt olvashatóak.
A 2015-ös rangsort Svájc vezeti, a top 10-be bekerült még Dánia, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Finnország, Németország, Kanada, Belgium és Szingapúr. 2006 kivételével egyébként minden évben Svájc végzett az élen.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
