Hatvanegy ország közül az utolsó tízbe került Magyarország a World Talent rangsorban, mely azt mérte, mennyire képesek az államok kitanítani, bevonzani és megtartani a tehetségeket. Tíz év alatt 40 helyet rontottunk.
A svájci International Institute for Management Development (IMD) World Talent Report 2015 című felmérése az IMD által évente kiadott versenyképességi évkönyvben szereplő hatvanegy országot rangsorolta. A listát három szempont alapján állították össze: a beruházás és fejlesztés, a vonzerő és a felkészültség alapján. Magyarország a 2005-ös 16. helyről 2010-re a 33., 2014-re pedig az 51. helyre esett vissza, 2015-ben pedig csak az 56. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2016: összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Az első faktornál számít az oktatásra fordított teljes, illetve diákonként számított összeg a GDP százalékában, a diákok és tanárok aránya az általános és középiskolákban, a gyakornoki rendszer bevezetésének állapota, illetve a női munkaerő fejlesztése. Ebben a faktorban Magyarország a 42. Utolsók lettünk: ennyit keresnek más országokban a tanárok, és ennyit itthon
A vonzerőnél figyelembe veszik többek között a megélhetés költségeit és az életminőséget, illetve azt, hogy mennyire tudja az ország vonzani, illetve megtartani a magasan képzett külföldi munkaerőt, és ez a célkitűzés mennyire játszik fontos szerepet az oktatás irányításában, valamint 2015-ben azt is megnézték, milyen adókat és járulékokat kell fizetnie egy munkavállalónak, valamint mennyire érezheti magát biztonságban egy ember. Az "agyelszívás" jelensége - a képzett munkaerő kivándorlása - Magyarországnál csak Venezuelát érinti hátrányosabban. De Magyarország a tehetségek megtartásában és vonzásában is gyatrán teljesít, mindössze az 57. helyen áll, ahogy a munkavállalók motiválásában is. Az adózás szempontjából az 58. helyen állunk.
A felkészültség terén azt nézték, hogy mennyire felel meg az oktatás a gazdaság szükségleteinek: figyelembe vették többek között a munkaerő növekedését, képzettségét, nyelvismeretét, pénzügyi tudását, nemzetközi tapasztalatát, a senior menedzserek számát, valamint 2015-ben először vizsgálták a diákok mobilitását és a PISA-felmérések eredményét. Ebben összességében Magyarország az 53., ám a nyelvismeret területén is csak sereghajtók vagyunk, az 58. helyen állunk. A PISA-felmérés eredményei itt olvashatóak.
A 2015-ös rangsort Svájc vezeti, a top 10-be bekerült még Dánia, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Finnország, Németország, Kanada, Belgium és Szingapúr. 2006 kivételével egyébként minden évben Svájc végzett az élen.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
