Diploma után négy hónap álláskeresés? Itt az európai terv a pályakezdőknek

Garanciát kér az Európai Bizottság a tagállamoktól a 25 éven aluli munkavállalók foglalkoztatására - írta hétfőn a...

  • MTI
Túry Gergely

Garanciát kér az Európai Bizottság a tagállamoktól a 25 éven aluli munkavállalók foglalkoztatására - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egy javaslatra hivatkozva. A tervezet szerint a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a 25 év alatti álláskeresők tanulmányaik befejezését vagy pedig munkájuk elvesztését követő negyedik hónap végéig álláshoz vagy legalább gyakornoki helyhez jussanak. A bizottsági javaslatot a héten mutatja be Andor László szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos.

Brüsszel a tagállamokra bízná, hogy miként segítik munkához a fiatalokat, és támogatást ígér az Európai Szociális Alapból a foglalkoztatási programok megvalósításához - ismertette a javaslatot a német lap.

A bizottság adatai szerint a 25 év alatti korosztályban jelenleg 7,5 millióan semmiféle képzésben nem vesznek részt és állásuk sincsen. Ez évente 150 milliárd eurós - az összesített hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékát kitevő - terhet jelent a huszonhetek közösségének. A fiatalok munkanélküliségi rátája Görögországban és Spanyolországban rendkívül magas, meghaladja az 55 százalékot, Magyarországon, Bulgáriában, Cipruson, Írországban, Lettországban, Olaszországban, Portugáliában és Szlovákiában pedig meghaladja a 30 százalékot - idézett a FAZ a bizottsági kimutatásból.

A Központi Statisztikai Hivatal november végi jelentése szerint a 15-24 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta 30,1 százalék volt az augusztus-októberi időszakban.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.