Diploma után négy hónap álláskeresés? Itt az európai terv a pályakezdőknek

Garanciát kér az Európai Bizottság a tagállamoktól a 25 éven aluli munkavállalók foglalkoztatására - írta hétfőn a...

  • MTI
Túry Gergely

Garanciát kér az Európai Bizottság a tagállamoktól a 25 éven aluli munkavállalók foglalkoztatására - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egy javaslatra hivatkozva. A tervezet szerint a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a 25 év alatti álláskeresők tanulmányaik befejezését vagy pedig munkájuk elvesztését követő negyedik hónap végéig álláshoz vagy legalább gyakornoki helyhez jussanak. A bizottsági javaslatot a héten mutatja be Andor László szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos.

Brüsszel a tagállamokra bízná, hogy miként segítik munkához a fiatalokat, és támogatást ígér az Európai Szociális Alapból a foglalkoztatási programok megvalósításához - ismertette a javaslatot a német lap.

A bizottság adatai szerint a 25 év alatti korosztályban jelenleg 7,5 millióan semmiféle képzésben nem vesznek részt és állásuk sincsen. Ez évente 150 milliárd eurós - az összesített hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékát kitevő - terhet jelent a huszonhetek közösségének. A fiatalok munkanélküliségi rátája Görögországban és Spanyolországban rendkívül magas, meghaladja az 55 százalékot, Magyarországon, Bulgáriában, Cipruson, Írországban, Lettországban, Olaszországban, Portugáliában és Szlovákiában pedig meghaladja a 30 százalékot - idézett a FAZ a bizottsági kimutatásból.

A Központi Statisztikai Hivatal november végi jelentése szerint a 15-24 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta 30,1 százalék volt az augusztus-októberi időszakban.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.