Diploma után négy hónap álláskeresés? Itt az európai terv a pályakezdőknek

Garanciát kér az Európai Bizottság a tagállamoktól a 25 éven aluli munkavállalók foglalkoztatására - írta hétfőn a...

  • MTI
Túry Gergely

Garanciát kér az Európai Bizottság a tagállamoktól a 25 éven aluli munkavállalók foglalkoztatására - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egy javaslatra hivatkozva. A tervezet szerint a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a 25 év alatti álláskeresők tanulmányaik befejezését vagy pedig munkájuk elvesztését követő negyedik hónap végéig álláshoz vagy legalább gyakornoki helyhez jussanak. A bizottsági javaslatot a héten mutatja be Andor László szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos.

Brüsszel a tagállamokra bízná, hogy miként segítik munkához a fiatalokat, és támogatást ígér az Európai Szociális Alapból a foglalkoztatási programok megvalósításához - ismertette a javaslatot a német lap.

A bizottság adatai szerint a 25 év alatti korosztályban jelenleg 7,5 millióan semmiféle képzésben nem vesznek részt és állásuk sincsen. Ez évente 150 milliárd eurós - az összesített hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékát kitevő - terhet jelent a huszonhetek közösségének. A fiatalok munkanélküliségi rátája Görögországban és Spanyolországban rendkívül magas, meghaladja az 55 százalékot, Magyarországon, Bulgáriában, Cipruson, Írországban, Lettországban, Olaszországban, Portugáliában és Szlovákiában pedig meghaladja a 30 százalékot - idézett a FAZ a bizottsági kimutatásból.

A Központi Statisztikai Hivatal november végi jelentése szerint a 15-24 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta 30,1 százalék volt az augusztus-októberi időszakban.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.