Hosszú ideje vitázik azon a tudomány, hogy Európában vagy Ázsiában háziasították-e a kutyát. Az Oxford University vezetésével zajlott kutatás szerint viszont valószínűleg mindkét állítás helyes.
Az eredmények alapján a mai kutyák két, egymástól független farkaspopulációból alakultak ki, egyikük Kelet-Ázsiában, a másik pedig Európában vagy a Közel-Keleten élt. Eddig sok kutató abból indult ki, hogy a kutyát csak egyszer háziasították és az emberrel együtt népesítette be a Földet.
A kutya az első háziasított állat és az egyetlen, amely még azelőtt jelent meg az ember környezetében, hogy az letelepedett volna. Vélhetően az ember környezetében talált étel volt a kapcsolatteremtés kiindulópontja.
Laurent Frantz, az Oxford kutatója és kollégái "kissé meglepődtek" az eredményen, mivel az egyes állatfajok háziasítása egyetlen forrásra vezethető vissza. A Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban kiemelték, hogy következtetéseik csupán feltételezések, hitelesítésükhöz még több kutatásra van szükség.
Greger Larson szakértő és nemzetközi kutatócsoportja genetikai és régészeti adatok alapján dolgozott. Egy 4800 évvel ezelőtt a mai Írország területén élt kutya és 59, 14-3 ezer éve élt kutya DNS-ét hasonlították össze csaknem 700 modern kutya génállományával. A kutatók arra következtettek, hogy a kutyák ázsiai farkasoktól és egy másik, európai vagy közel-keleti farkaspopulációtól származnak.
Az ázsiai kutyák az emberekkel együtt nyugatra vándoroltak. Becslések szerint 6-14 ezer évvel ezelőtt megérkeztek az európai kutyák területére, ahol részben kiszorították őket, részben keveredtek velük, ezzel megalapítottak egy új populációt, amely genetikailag különbözik az ázsiai kutyáktól. Ezt történelmi leletek is alátámasztják: Európában és Ázsiában éltek már kutyák 12 ezer éve is, Közép-Ázsiában azonban csak 8000 éve jelentek meg.
"Sok mai kutya rendelkezik mind a keleti, mind a nyugati kutyáktól származó genetikai örökséggel" - mondta Frantz. Adam Boyko, a Cornell Egyetem kutatója, aki a kutyák közép-ázsiai eredetének elméletét alátámasztó kutatásokat végzett és a jelenlegi tanulmányban nem vett részt, a kettős eredet elméletét kétkedéssel fogadta. Mint mondta, több, ősi kutyáktól származó DNS elemzésére van szükség az elmélet alátámasztására.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
