Hosszú ideje vitázik azon a tudomány, hogy Európában vagy Ázsiában háziasították-e a kutyát. Az Oxford University vezetésével zajlott kutatás szerint viszont valószínűleg mindkét állítás helyes.
Az eredmények alapján a mai kutyák két, egymástól független farkaspopulációból alakultak ki, egyikük Kelet-Ázsiában, a másik pedig Európában vagy a Közel-Keleten élt. Eddig sok kutató abból indult ki, hogy a kutyát csak egyszer háziasították és az emberrel együtt népesítette be a Földet.
A kutya az első háziasított állat és az egyetlen, amely még azelőtt jelent meg az ember környezetében, hogy az letelepedett volna. Vélhetően az ember környezetében talált étel volt a kapcsolatteremtés kiindulópontja.
Laurent Frantz, az Oxford kutatója és kollégái "kissé meglepődtek" az eredményen, mivel az egyes állatfajok háziasítása egyetlen forrásra vezethető vissza. A Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban kiemelték, hogy következtetéseik csupán feltételezések, hitelesítésükhöz még több kutatásra van szükség.
Greger Larson szakértő és nemzetközi kutatócsoportja genetikai és régészeti adatok alapján dolgozott. Egy 4800 évvel ezelőtt a mai Írország területén élt kutya és 59, 14-3 ezer éve élt kutya DNS-ét hasonlították össze csaknem 700 modern kutya génállományával. A kutatók arra következtettek, hogy a kutyák ázsiai farkasoktól és egy másik, európai vagy közel-keleti farkaspopulációtól származnak.
Az ázsiai kutyák az emberekkel együtt nyugatra vándoroltak. Becslések szerint 6-14 ezer évvel ezelőtt megérkeztek az európai kutyák területére, ahol részben kiszorították őket, részben keveredtek velük, ezzel megalapítottak egy új populációt, amely genetikailag különbözik az ázsiai kutyáktól. Ezt történelmi leletek is alátámasztják: Európában és Ázsiában éltek már kutyák 12 ezer éve is, Közép-Ázsiában azonban csak 8000 éve jelentek meg.
"Sok mai kutya rendelkezik mind a keleti, mind a nyugati kutyáktól származó genetikai örökséggel" - mondta Frantz. Adam Boyko, a Cornell Egyetem kutatója, aki a kutyák közép-ázsiai eredetének elméletét alátámasztó kutatásokat végzett és a jelenlegi tanulmányban nem vett részt, a kettős eredet elméletét kétkedéssel fogadta. Mint mondta, több, ősi kutyáktól származó DNS elemzésére van szükség az elmélet alátámasztására.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
