Az eredmények alapján a mai kutyák két, egymástól független farkaspopulációból alakultak ki, egyikük Kelet-Ázsiában, a másik pedig Európában vagy a Közel-Keleten élt. Eddig sok kutató abból indult ki, hogy a kutyát csak egyszer háziasították és az emberrel együtt népesítette be a Földet.

A kutya az első háziasított állat és az egyetlen, amely még azelőtt jelent meg az ember környezetében, hogy az letelepedett volna. Vélhetően az ember környezetében talált étel volt a kapcsolatteremtés kiindulópontja.

Laurent Frantz, az Oxford kutatója és kollégái "kissé meglepődtek" az eredményen, mivel az egyes állatfajok háziasítása egyetlen forrásra vezethető vissza. A Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban kiemelték, hogy következtetéseik csupán feltételezések, hitelesítésükhöz még több kutatásra van szükség.

Greger Larson szakértő és nemzetközi kutatócsoportja genetikai és régészeti adatok alapján dolgozott. Egy 4800 évvel ezelőtt a mai Írország területén élt kutya és 59, 14-3 ezer éve élt kutya DNS-ét hasonlították össze csaknem 700 modern kutya génállományával. A kutatók arra következtettek, hogy a kutyák ázsiai farkasoktól és egy másik, európai vagy közel-keleti farkaspopulációtól származnak.

Az ázsiai kutyák az emberekkel együtt nyugatra vándoroltak. Becslések szerint 6-14 ezer évvel ezelőtt megérkeztek az európai kutyák területére, ahol részben kiszorították őket, részben keveredtek velük, ezzel megalapítottak egy új populációt, amely genetikailag különbözik az ázsiai kutyáktól. Ezt történelmi leletek is alátámasztják: Európában és Ázsiában éltek már kutyák 12 ezer éve is, Közép-Ázsiában azonban csak 8000 éve jelentek meg.

"Sok mai kutya rendelkezik mind a keleti, mind a nyugati kutyáktól származó genetikai örökséggel" - mondta Frantz. Adam Boyko, a Cornell Egyetem kutatója, aki a kutyák közép-ázsiai eredetének elméletét alátámasztó kutatásokat végzett és a jelenlegi tanulmányban nem vett részt, a kettős eredet elméletét kétkedéssel fogadta. Mint mondta, több, ősi kutyáktól származó DNS elemzésére van szükség az elmélet alátámasztására.