A mélybe ugrott, majd magára lőtt, mindezt a tudomány nevében: videó

14 méterről vette le magát, majd maga ellen fordított egy puskát – mindezt csak azért élte túl, mert fizikus. Az extravagáns tudós őrült módokon mutatja be a fizika törvényeit.

  • Eduline
Youtube

Nemrég minden tele volt a neten egy norvég fizikus őrült kísérletével. Andreas Wahl egy medencében magára irányított egy fegyvert, majd elsütötte.

A víz sűrűsége miatt a golyó nagyon hamar lelassult és megállt, így szerencsére Wahl közelébe sem jutott. A kissé fanatikus fizikusnak azonban nem ez volt az első őrült kísérlete.

 

Év elején egy raktárépület kilógó gerendájáról vetette magát a 14 méteres mélységbe. A kötél végül hurkot képezett a rúdon, és néhány méterrel a talaj fölött megtartotta Wahlt, aki előtte ezt pontosan kis is számította.

Nem csodálkoznánk azon, ha év végére sok norvég bizonyítványban a félévinél eggyel jobb jegy szerepelne fizikából. Azért reméljük, hogy senki sem próbálja utánozni.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.