Az Audi, a MOL és a Mercedes a legvonzóbb munkáltató Magyarországon - derül ki a 27 000 válaszadó véleménye alapján a...
Az Audi, a MOL és a Mercedes a legvonzóbb munkáltató Magyarországon - derül ki a 27 000 válaszadó véleménye alapján a Figyelő, az Aon Hewitt, és az AISEC együttműködésében készült munkáltatói márka kutatásából.
A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze az egyetemeken és főiskolákon tanulók, a pályakezdők és a már többéves munkatapasztalattal rendelkezők munkaerő-piaci elvárásait és a cégekről alkotott véleményét, majd ennek alapján összeállítsa azon munkáltatók listáját, amelyek a legjobb választást jelentik az álláskeresőknek, és a legvonzóbbak a munkaerőpiacon. A kérdőíveket 27 ezren töltötték ki, ebből 10 400 pályakezdő és 16 500 tapasztalt munkavállaló volt. A válaszadók több mint 240 vállalatot értékeltek.
A válaszok alapján a legvonzóbb munkahely az Audi Hungária Motor Kft. lett, megelőzve a Mol csoportot és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-t. A "dobogósok" után az első tízbe bekerült a Bosch Magyarország, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft., a Deloitte Magyarország, az IBM Magyarország, a KPMG Hungária Kft., a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. és az SAP Hungary Kft.
| Mekkora fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? |
159 790 forint – ennyi a 2008-ban és 2011-ben végzett frissdiplomások nettó átlagjövedelme, derül ki az Educatio legfrissebb kutatásából. Ez az összeg 20 ezer forinttal magasabb, mint a KSH által 2011-ben mért átlagjövedelem (140 ezer forint), és jóval több, mint a fizikai dolgozók átlagos bevétele (99 800 forint). Már csak azért is megéri diplomát szerezni, mert a mostani pályakezdők később még magasabb fizetésre számíthatnak: a szellemi foglalkozásúak nettó átlagjövedelme jelenleg 181 600 forint. A teljes cikket itt olvashatjátok el. |
A kutatás eredményei szerint a harminc évnél idősebb korosztály a fiatalabbakhoz képest minimális mértékben használja egyetemi, főiskolai kapcsolatait, tagjai az ifjabb generációk képviselőinél nagyobb mértékben támaszkodnak sajtóhírekre, a személyzeti tanácsadó cégektől, állásinterjúkon, valamint a már az adott cégeknél dolgozó emberektől kapott információkra. Az egyetemisták, főiskolások és a pályakezdők ugyanakkor az egyetemi állásbörzéket, levelező listákat, céges prezentációkat és tanáraik véleményét részesítik előnyben, ha egy-egy munkáltatóról szeretnének többet megtudni.
A tapasztaltabb, 1980 előtt született munkavállalók 80 százaléka tájékozódik online állásportálokról, 56 százalék ismerősök, családtagok, barátok, 53 százalékuk pedig adott cégnél dolgozók véleménye alapján. A fiatalabb pályakezdők is hasonló arányban szereznek információt internetes állásportálokról, illetve ismerősöktől, 54 százalékuk ugyanakkor a vállalati karrieroldalakat is használ.
Az egyetemisták, főiskolások is az internetes portálokat használják elsődlegesen, 49 százalékuk pedig ismerősök, családtagok véleménye alapján. Nyomtatott újságból, folyóiratból mindhárom korcsoportban csak 36-37 százalék keres állást.
A válaszadók szakmájuktól függetlenül a biztos megélhetést, folyamatos fejlődést és változatos, érdekes feladatokat szeretnének találni az ideális munkahelyen, de csaknem minden negyedik válaszadó a három legfontosabb tényező közé sorolta a szakmai kihívásokat és a rugalmas munkavégzés lehetőségét is. Közel 70 százalékuk olyan munkahelyen dolgozna, ahol anyagilag és erkölcsileg is elismerik, s emellett több mint 30 százalék jelölte meg a prioritások között, hogy cég stabil, megbízható legyen, ahol jó csapatban, kellemes légkörben dolgozhat.
A mindenki számára fontos tényezők mellett - mint a biztos megélhetés - a fiatal munkavállalóknál előtérbe kerül a társadalmi elismertség, hasznosság, mások segítése, az ügyfelekkel való együttműködés, mások irányítása és a fejlődés, de egyre nagyobb figyelmet kap a társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelem, illetve az, hogy milyen a hangulat a vállalatnál.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
