Az Audi, a MOL és a Mercedes a legvonzóbb munkáltató Magyarországon - derül ki a 27 000 válaszadó véleménye alapján a...
Az Audi, a MOL és a Mercedes a legvonzóbb munkáltató Magyarországon - derül ki a 27 000 válaszadó véleménye alapján a Figyelő, az Aon Hewitt, és az AISEC együttműködésében készült munkáltatói márka kutatásából.
A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze az egyetemeken és főiskolákon tanulók, a pályakezdők és a már többéves munkatapasztalattal rendelkezők munkaerő-piaci elvárásait és a cégekről alkotott véleményét, majd ennek alapján összeállítsa azon munkáltatók listáját, amelyek a legjobb választást jelentik az álláskeresőknek, és a legvonzóbbak a munkaerőpiacon. A kérdőíveket 27 ezren töltötték ki, ebből 10 400 pályakezdő és 16 500 tapasztalt munkavállaló volt. A válaszadók több mint 240 vállalatot értékeltek.
A válaszok alapján a legvonzóbb munkahely az Audi Hungária Motor Kft. lett, megelőzve a Mol csoportot és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-t. A "dobogósok" után az első tízbe bekerült a Bosch Magyarország, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft., a Deloitte Magyarország, az IBM Magyarország, a KPMG Hungária Kft., a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. és az SAP Hungary Kft.
| Mekkora fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? |
159 790 forint – ennyi a 2008-ban és 2011-ben végzett frissdiplomások nettó átlagjövedelme, derül ki az Educatio legfrissebb kutatásából. Ez az összeg 20 ezer forinttal magasabb, mint a KSH által 2011-ben mért átlagjövedelem (140 ezer forint), és jóval több, mint a fizikai dolgozók átlagos bevétele (99 800 forint). Már csak azért is megéri diplomát szerezni, mert a mostani pályakezdők később még magasabb fizetésre számíthatnak: a szellemi foglalkozásúak nettó átlagjövedelme jelenleg 181 600 forint. A teljes cikket itt olvashatjátok el. |
A kutatás eredményei szerint a harminc évnél idősebb korosztály a fiatalabbakhoz képest minimális mértékben használja egyetemi, főiskolai kapcsolatait, tagjai az ifjabb generációk képviselőinél nagyobb mértékben támaszkodnak sajtóhírekre, a személyzeti tanácsadó cégektől, állásinterjúkon, valamint a már az adott cégeknél dolgozó emberektől kapott információkra. Az egyetemisták, főiskolások és a pályakezdők ugyanakkor az egyetemi állásbörzéket, levelező listákat, céges prezentációkat és tanáraik véleményét részesítik előnyben, ha egy-egy munkáltatóról szeretnének többet megtudni.
A tapasztaltabb, 1980 előtt született munkavállalók 80 százaléka tájékozódik online állásportálokról, 56 százalék ismerősök, családtagok, barátok, 53 százalékuk pedig adott cégnél dolgozók véleménye alapján. A fiatalabb pályakezdők is hasonló arányban szereznek információt internetes állásportálokról, illetve ismerősöktől, 54 százalékuk ugyanakkor a vállalati karrieroldalakat is használ.
Az egyetemisták, főiskolások is az internetes portálokat használják elsődlegesen, 49 százalékuk pedig ismerősök, családtagok véleménye alapján. Nyomtatott újságból, folyóiratból mindhárom korcsoportban csak 36-37 százalék keres állást.
A válaszadók szakmájuktól függetlenül a biztos megélhetést, folyamatos fejlődést és változatos, érdekes feladatokat szeretnének találni az ideális munkahelyen, de csaknem minden negyedik válaszadó a három legfontosabb tényező közé sorolta a szakmai kihívásokat és a rugalmas munkavégzés lehetőségét is. Közel 70 százalékuk olyan munkahelyen dolgozna, ahol anyagilag és erkölcsileg is elismerik, s emellett több mint 30 százalék jelölte meg a prioritások között, hogy cég stabil, megbízható legyen, ahol jó csapatban, kellemes légkörben dolgozhat.
A mindenki számára fontos tényezők mellett - mint a biztos megélhetés - a fiatal munkavállalóknál előtérbe kerül a társadalmi elismertség, hasznosság, mások segítése, az ügyfelekkel való együttműködés, mások irányítása és a fejlődés, de egyre nagyobb figyelmet kap a társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelem, illetve az, hogy milyen a hangulat a vállalatnál.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
