Ezek az ország legvonzóbb munkahelyei

Az Audi, a MOL és a Mercedes a legvonzóbb munkáltató Magyarországon - derül ki a 27 000 válaszadó véleménye alapján a...

  • MTI
Stiller Ákos

Az Audi, a MOL és a Mercedes a legvonzóbb munkáltató Magyarországon - derül ki a 27 000 válaszadó véleménye alapján a Figyelő, az Aon Hewitt, és az AISEC együttműködésében készült munkáltatói márka kutatásából.

A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze az egyetemeken és főiskolákon tanulók, a pályakezdők és a már többéves munkatapasztalattal rendelkezők munkaerő-piaci elvárásait és a cégekről alkotott véleményét, majd ennek alapján összeállítsa azon munkáltatók listáját, amelyek a legjobb választást jelentik az álláskeresőknek, és a legvonzóbbak a munkaerőpiacon. A kérdőíveket 27 ezren töltötték ki, ebből 10 400 pályakezdő és 16 500 tapasztalt munkavállaló volt. A válaszadók több mint 240 vállalatot értékeltek.

A válaszok alapján a legvonzóbb munkahely az Audi Hungária Motor Kft. lett, megelőzve a Mol csoportot és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-t. A "dobogósok" után az első tízbe bekerült a Bosch Magyarország, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft., a Deloitte Magyarország, az IBM Magyarország, a KPMG Hungária Kft., a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. és az SAP Hungary Kft.

Mekkora fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások?

159 790 forint – ennyi a 2008-ban és 2011-ben végzett frissdiplomások nettó átlagjövedelme, derül ki az Educatio legfrissebb kutatásából. Ez az összeg 20 ezer forinttal magasabb, mint a KSH által 2011-ben mért átlagjövedelem (140 ezer forint), és jóval több, mint a fizikai dolgozók átlagos bevétele (99 800 forint). Már csak azért is megéri diplomát szerezni, mert a mostani pályakezdők később még magasabb fizetésre számíthatnak: a szellemi foglalkozásúak nettó átlagjövedelme jelenleg 181 600 forint. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

A kutatás eredményei szerint a harminc évnél idősebb korosztály a fiatalabbakhoz képest minimális mértékben használja egyetemi, főiskolai kapcsolatait, tagjai az ifjabb generációk képviselőinél nagyobb mértékben támaszkodnak sajtóhírekre, a személyzeti tanácsadó cégektől, állásinterjúkon, valamint a már az adott cégeknél dolgozó emberektől kapott információkra. Az egyetemisták, főiskolások és a pályakezdők ugyanakkor az egyetemi állásbörzéket, levelező listákat, céges prezentációkat és tanáraik véleményét részesítik előnyben, ha egy-egy munkáltatóról szeretnének többet megtudni. 

A tapasztaltabb, 1980 előtt született munkavállalók 80 százaléka tájékozódik online állásportálokról, 56 százalék ismerősök, családtagok, barátok, 53 százalékuk pedig adott cégnél dolgozók véleménye alapján. A fiatalabb pályakezdők is hasonló arányban szereznek információt internetes állásportálokról, illetve ismerősöktől, 54 százalékuk ugyanakkor a vállalati karrieroldalakat is használ.

Az egyetemisták, főiskolások is az internetes portálokat használják elsődlegesen, 49 százalékuk pedig ismerősök, családtagok véleménye alapján. Nyomtatott újságból, folyóiratból mindhárom korcsoportban csak 36-37 százalék keres állást.

A válaszadók szakmájuktól függetlenül a biztos megélhetést, folyamatos fejlődést és változatos, érdekes feladatokat szeretnének találni az ideális munkahelyen, de csaknem minden negyedik válaszadó a három legfontosabb tényező közé sorolta a szakmai kihívásokat és a rugalmas munkavégzés lehetőségét is. Közel 70 százalékuk olyan munkahelyen dolgozna, ahol anyagilag és erkölcsileg is elismerik, s emellett több mint 30 százalék jelölte meg a prioritások között, hogy cég stabil, megbízható legyen, ahol jó csapatban, kellemes légkörben dolgozhat. 

A mindenki számára fontos tényezők mellett - mint a biztos megélhetés - a fiatal munkavállalóknál előtérbe kerül a társadalmi elismertség, hasznosság, mások segítése, az ügyfelekkel való együttműködés, mások irányítása és a fejlődés, de egyre nagyobb figyelmet kap a társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelem, illetve az, hogy milyen a hangulat a vállalatnál.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.