A Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) végző fiatal diplomás munkavállalók csaknem felének már tanulmányai befejezése előtt van főállású munkaviszonya, 14 százalékuk dolgozott már külföldön, harmaduk pedig jelenleg is tervezi, hogy a következő öt év során Magyarországon kívül vállal munkát.
A BGF felmérése szerint a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók 48 százalékának volt főállású munkaviszonya az abszolutórium megszerzésekor. Azok a hallgatók, akik a záróvizsga után kezdték az álláskeresést átlagosan 35 helyre adtak be pályázatot, 6 százalékuk egy hónapon belül, 35 százalékuk pedig 5 hónapon belül talált magának állást. A szakmájában 82 százalék helyezkedett el, nagy többségük (84 százalék) állandó jellegű és határozatlan, 14 százalékuk pedig határozott idejű munkaszerződéssel. A megkérdezettek fele végzése óta ugyanazon a munkahelyen dolgozik, 26 százalékuk egyszer már váltott állást. Ennél több helyen a válaszadók 19 százaléka dolgozott - olvasható.
A kutatás szerint a válaszadók többsége (36 százalék) álláshirdetésre jelentkezett, 23 százalékuk személyes ismeretség révén kapott munkát, 14 százalékuk esetében a szakmai gyakorlati pozíciót követte állásajánlat, 12 százalékuk maga kereste fel munkáltatóját állásügyben, 10 százalékuk pedig korábbi munkakapcsolat révén jutott pozícióhoz.
A friss diplomások 79 százaléka a végzettségének megfelelő, illetve ahhoz kapcsolódó szakterületek ismereteit alkalmazza munkája során, 21 százalékuk pedig kizárólag a tanult tudományterület ismereteit hasznosítja.
A megkérdezett munkavállalók 61 százaléka valamilyen kereskedelmi, szolgáltatói vagy idegenforgalmi vállalkozásnál helyezkedett el, ipari és építőipari vállalatnál 15 százalékuk, banknál, biztosítónál vagy egyéb hitelintézetnél 9 százalékuk, költségvetési intézménynél szintén 9 százalékuk dolgozik - közölték.
A megkérdezett pályakezdők 82 százaléka alkalmazott, 65 százaléka beosztott diplomásként, 12 százaléka alsó-, 9 százaléka középvezetőként, 3 százaléka pedig felsővezetőként dolgozik.
Az egykori hallgatók közül 14 százalék dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön, átlagosan 26 hónapig. A célországokat tekintve a legtöbben az Egyesült Királyságban dolgoztak vagy dolgoznak (18 százalék), míg Németországban és Ausztriában a hallgatók 16-16 százaléka vállalt állást. A külföldön munkát vállalók 52 százalékának teljes mértékben, 40 százalékának részben, 7 százalékának pedig egyáltalán nem kapcsolódott az állása a végzettségéhez. Az öregdiákok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez külföldi munkavállalást a következő 5 évben, ugyanennyien zárkóznak el ettől, további 30 százalék pedig még nem döntött a kérdésben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
