A Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) végző fiatal diplomás munkavállalók csaknem felének már tanulmányai befejezése előtt van főállású munkaviszonya, 14 százalékuk dolgozott már külföldön, harmaduk pedig jelenleg is tervezi, hogy a következő öt év során Magyarországon kívül vállal munkát.
A BGF felmérése szerint a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók 48 százalékának volt főállású munkaviszonya az abszolutórium megszerzésekor. Azok a hallgatók, akik a záróvizsga után kezdték az álláskeresést átlagosan 35 helyre adtak be pályázatot, 6 százalékuk egy hónapon belül, 35 százalékuk pedig 5 hónapon belül talált magának állást. A szakmájában 82 százalék helyezkedett el, nagy többségük (84 százalék) állandó jellegű és határozatlan, 14 százalékuk pedig határozott idejű munkaszerződéssel. A megkérdezettek fele végzése óta ugyanazon a munkahelyen dolgozik, 26 százalékuk egyszer már váltott állást. Ennél több helyen a válaszadók 19 százaléka dolgozott - olvasható.
A kutatás szerint a válaszadók többsége (36 százalék) álláshirdetésre jelentkezett, 23 százalékuk személyes ismeretség révén kapott munkát, 14 százalékuk esetében a szakmai gyakorlati pozíciót követte állásajánlat, 12 százalékuk maga kereste fel munkáltatóját állásügyben, 10 százalékuk pedig korábbi munkakapcsolat révén jutott pozícióhoz.
A friss diplomások 79 százaléka a végzettségének megfelelő, illetve ahhoz kapcsolódó szakterületek ismereteit alkalmazza munkája során, 21 százalékuk pedig kizárólag a tanult tudományterület ismereteit hasznosítja.
A megkérdezett munkavállalók 61 százaléka valamilyen kereskedelmi, szolgáltatói vagy idegenforgalmi vállalkozásnál helyezkedett el, ipari és építőipari vállalatnál 15 százalékuk, banknál, biztosítónál vagy egyéb hitelintézetnél 9 százalékuk, költségvetési intézménynél szintén 9 százalékuk dolgozik - közölték.
A megkérdezett pályakezdők 82 százaléka alkalmazott, 65 százaléka beosztott diplomásként, 12 százaléka alsó-, 9 százaléka középvezetőként, 3 százaléka pedig felsővezetőként dolgozik.
Az egykori hallgatók közül 14 százalék dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön, átlagosan 26 hónapig. A célországokat tekintve a legtöbben az Egyesült Királyságban dolgoztak vagy dolgoznak (18 százalék), míg Németországban és Ausztriában a hallgatók 16-16 százaléka vállalt állást. A külföldön munkát vállalók 52 százalékának teljes mértékben, 40 százalékának részben, 7 százalékának pedig egyáltalán nem kapcsolódott az állása a végzettségéhez. Az öregdiákok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez külföldi munkavállalást a következő 5 évben, ugyanennyien zárkóznak el ettől, további 30 százalék pedig még nem döntött a kérdésben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
