A BGF-es friss diplomások harmada tervez külföldi munkát

A Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) végző fiatal diplomás munkavállalók csaknem felének már tanulmányai befejezése előtt van főállású munkaviszonya, 14 százalékuk dolgozott már külföldön, harmaduk pedig jelenleg is tervezi, hogy a következő öt év során Magyarországon kívül vállal munkát.

  • MTI
Túry Gergely

A BGF felmérése szerint a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók 48 százalékának volt főállású munkaviszonya az abszolutórium megszerzésekor. Azok a hallgatók, akik a záróvizsga után kezdték az álláskeresést átlagosan 35 helyre adtak be pályázatot, 6 százalékuk egy hónapon belül, 35 százalékuk pedig 5 hónapon belül talált magának állást. A szakmájában 82 százalék helyezkedett el, nagy többségük (84 százalék) állandó jellegű és határozatlan, 14 százalékuk pedig határozott idejű munkaszerződéssel. A megkérdezettek fele végzése óta ugyanazon a munkahelyen dolgozik, 26 százalékuk egyszer már váltott állást. Ennél több helyen a válaszadók 19 százaléka dolgozott - olvasható. 

A kutatás szerint a válaszadók többsége (36 százalék) álláshirdetésre jelentkezett, 23 százalékuk személyes ismeretség révén kapott munkát, 14 százalékuk esetében a szakmai gyakorlati pozíciót követte állásajánlat, 12 százalékuk maga kereste fel munkáltatóját állásügyben, 10 százalékuk pedig korábbi munkakapcsolat révén jutott pozícióhoz.

A friss diplomások 79 százaléka a végzettségének megfelelő, illetve ahhoz kapcsolódó szakterületek ismereteit alkalmazza munkája során, 21 százalékuk pedig kizárólag a tanult tudományterület ismereteit hasznosítja.

A megkérdezett munkavállalók 61 százaléka valamilyen kereskedelmi, szolgáltatói vagy idegenforgalmi vállalkozásnál helyezkedett el, ipari és építőipari vállalatnál 15 százalékuk, banknál, biztosítónál vagy egyéb hitelintézetnél 9 százalékuk, költségvetési intézménynél szintén 9 százalékuk dolgozik - közölték. 

A megkérdezett pályakezdők 82 százaléka alkalmazott, 65 százaléka beosztott diplomásként, 12 százaléka alsó-, 9 százaléka középvezetőként, 3 százaléka pedig felsővezetőként dolgozik. 

Az egykori hallgatók közül 14 százalék dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön, átlagosan 26 hónapig. A célországokat tekintve a legtöbben az Egyesült Királyságban dolgoztak vagy dolgoznak (18 százalék), míg Németországban és Ausztriában a hallgatók 16-16 százaléka vállalt állást. A külföldön munkát vállalók 52 százalékának teljes mértékben, 40 százalékának részben, 7 százalékának pedig egyáltalán nem kapcsolódott az állása a végzettségéhez. Az öregdiákok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez külföldi munkavállalást a következő 5 évben, ugyanennyien zárkóznak el ettől, további 30 százalék pedig még nem döntött a kérdésben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.