Zene, képek, játékok, videók – ma már mindez elfér egyetlen okostelefonon, de volt idő, hogy fényképezővel fényképeztek, magnón hallgatták a zenét és az internet sem volt mindig mindenhonnan elérhető. Ti még használtátok ezeket, a ma már ritkaságnak számító tárgyakat? Mutatunk hat, korábban mindennapinak számító eszközt, amit a mai gyerekek talán már fel sem ismernek.
A 80-90-es évek MP3-ja a magnókazetta volt. Akik ekkortájt voltak fiatalok, biztosan ültek otthon, ölben a kazettás magnóval, várva, hogy a rádió kívánságműsorában végre kérje valaki a Coco Jumbót.
Ha kazetta, akkor walkman: ezek még nem fértek el a zsebben, így az övre csatolt hordozható magnóknak a színe is számított.
Aki a kilencvenes években találkozott először internettel, annak egész biztosan az első élménye az a fura hang volt, amit betárcsázáskor adott ki magából a modem. Az ember pedig várt türelmesen, hogy végre csatlakozzon a hálózathoz a gép, és reménykedett, hogy a családból senki sem akar épp akkor telefonálni.
-Megmutatod a nyaraláson készült képeket? - Persze, de még nem hívták elő őket – szólt a kilencvenes évek egyik tipikus párbeszéde, ami ma már sosem hangzik el. Filmet venni, megfontoltan fotózni és aztán egy laborban előhívatni – talán nem is olyan nagy baj, hogy ezzel már nem kell bajlódni.
A mobiltelefon tömegesen nálunk inkább az ezredforduló környékén terjedt el, de aki akkortájt vett ilyen eszközt, az még tudja, milyen különleges képességeket igényelt egy sms megírása.
A videótékák előbb dvd-re váltottak, majd szép lassan ezek az üzletek is eltűntek, de a kilencvenes években még megszokott program volt kivenni egy videókazettát, amit szigorúan visszatekerve kellett visszavinni a tékába, amiből minden lakótelepen volt egy.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
