szerző:
Eduline

Zene, képek, játékok, videók – ma már mindez elfér egyetlen okostelefonon, de volt idő, hogy fényképezővel fényképeztek, magnón hallgatták a zenét és az internet sem volt mindig mindenhonnan elérhető. Ti még használtátok ezeket, a ma már ritkaságnak számító tárgyakat? Mutatunk hat, korábban mindennapinak számító eszközt, amit a mai gyerekek talán már fel sem ismernek.

A 80-90-es évek MP3-ja a magnókazetta volt. Akik ekkortájt voltak fiatalok, biztosan ültek otthon, ölben a kazettás magnóval, várva, hogy a rádió kívánságműsorában végre kérje valaki a Coco Jumbót.

 

Ha kazetta, akkor walkman: ezek még nem fértek el a zsebben, így az övre csatolt hordozható magnóknak a színe is számított.

 

Aki a kilencvenes években találkozott először internettel, annak egész biztosan az első élménye az a fura hang volt, amit betárcsázáskor adott ki magából a modem. Az ember pedig várt türelmesen, hogy végre csatlakozzon a hálózathoz a gép, és reménykedett, hogy a családból senki sem akar épp akkor telefonálni.

 

-Megmutatod a nyaraláson készült képeket? - Persze, de még nem hívták elő őket – szólt a kilencvenes évek egyik tipikus párbeszéde, ami ma már sosem hangzik el. Filmet venni, megfontoltan fotózni és aztán egy laborban előhívatni – talán nem is olyan nagy baj, hogy ezzel már nem kell bajlódni.

 

A mobiltelefon tömegesen nálunk inkább az ezredforduló környékén terjedt el, de aki akkortájt vett ilyen eszközt, az még tudja, milyen különleges képességeket igényelt egy sms megírása.

 

A videótékák előbb dvd-re váltottak, majd szép lassan ezek az üzletek is eltűntek, de a kilencvenes években még megszokott program volt kivenni egy videókazettát, amit szigorúan visszatekerve kellett visszavinni a tékába, amiből minden lakótelepen volt egy.