Zene, képek, játékok, videók – ma már mindez elfér egyetlen okostelefonon, de volt idő, hogy fényképezővel fényképeztek, magnón hallgatták a zenét és az internet sem volt mindig mindenhonnan elérhető. Ti még használtátok ezeket, a ma már ritkaságnak számító tárgyakat? Mutatunk hat, korábban mindennapinak számító eszközt, amit a mai gyerekek talán már fel sem ismernek.
A 80-90-es évek MP3-ja a magnókazetta volt. Akik ekkortájt voltak fiatalok, biztosan ültek otthon, ölben a kazettás magnóval, várva, hogy a rádió kívánságműsorában végre kérje valaki a Coco Jumbót.
Ha kazetta, akkor walkman: ezek még nem fértek el a zsebben, így az övre csatolt hordozható magnóknak a színe is számított.
Aki a kilencvenes években találkozott először internettel, annak egész biztosan az első élménye az a fura hang volt, amit betárcsázáskor adott ki magából a modem. Az ember pedig várt türelmesen, hogy végre csatlakozzon a hálózathoz a gép, és reménykedett, hogy a családból senki sem akar épp akkor telefonálni.
-Megmutatod a nyaraláson készült képeket? - Persze, de még nem hívták elő őket – szólt a kilencvenes évek egyik tipikus párbeszéde, ami ma már sosem hangzik el. Filmet venni, megfontoltan fotózni és aztán egy laborban előhívatni – talán nem is olyan nagy baj, hogy ezzel már nem kell bajlódni.
A mobiltelefon tömegesen nálunk inkább az ezredforduló környékén terjedt el, de aki akkortájt vett ilyen eszközt, az még tudja, milyen különleges képességeket igényelt egy sms megírása.
A videótékák előbb dvd-re váltottak, majd szép lassan ezek az üzletek is eltűntek, de a kilencvenes években még megszokott program volt kivenni egy videókazettát, amit szigorúan visszatekerve kellett visszavinni a tékába, amiből minden lakótelepen volt egy.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
