Az iskolaigazgatóknak lehetőségük lesz egyes képzéseket előírni a pedagógusok számára, ha szükségesnek látják.
Pénteken tartották a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a pedagógus-továbbképzés megújított rendszerének nyitóünnepségét, ahol Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentette: az idei tanévben akár 51 ezer pedagógus is részt vehet a programban – számolt be az MTI.
Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül
Az új struktúrában az NKE Pedagógus-továbbképző Központja felel a képzések tartalmi megújításáért, valamint a szervezés és a lebonyolítás koordinálásáért is. Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a rendszerváltást követően a továbbképzés projektalapú formában működött, így bárki indíthatott programot, a pedagógusok pedig szabadon választhattak közülük. Egységes nyilvántartás azonban nem létezett, így a kötelezettség megkerülése sem volt ritka.
Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint
„Az új rendszer bevezetése előtt több mint 1200 akkreditált továbbképzés létezett, de ezek közül valójában alig több mint 300 indult el” – tette hozzá az államtitkár, aki szerint a változtatások egyik célja a hatékonyság növelése.
Az új rendszerben az alábbiak lesznek érvényben:
Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta:
„A megújulás képessége lehet az egyik kulcsa annak, hogy a köznevelés és szereplői eredményesebbé váljanak.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
