Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Szerintetek inkább nőies vagy férfias szakma a könyvelői állás?
A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál reprezentatív kutatást készített a magyar lakosság körében, hogy feltérképezze az egyes szakmák társadalmi megítélését. A felmérésben ezer, 18–64 év közötti magyar vett részt, és összesen 15 különböző foglalkozást kellett értékelniük. A kutatásból kiderült, mely szakmákat tartják a magyarok nőiesnek vagy férfiasnak.
Erősen férfiasnak tartott szakmák
A válaszadók többsége szerint kifejezetten férfias tevékenységnek számít:
A programozó/fejlesztő (51%), valamint a politikus (39%) munkakörben is domináns a férfiak jelenléte, azonban ezeknél már megjelenik egy erősen semleges megítélés is.
Semlegesnek tartott szakmák
A válaszadók nagy többsége szerint
szakmák nemhez nem köthető, semleges területek.
„Ezek az eredmények pozitív tendenciát mutatnak abból a szempontból, hogy ezekben a foglalkozásokban a nemi szerepek kevésbé határozzák meg a társadalmi megítélést” – összegzi a tanulmány.
Nőiesnek tartott szakmák
Ennek a kategóriának az élén szerepel
A többi szakmához képest aránylag sokan nőies munkának gondolták még a toborzó/HR szakember (27%) és a tanár (25%) állást is.
Az influenszer/véleményvezér szakmát a válaszadók 16 százaléka inkább nőiesnek, 72 százaléka pedig semlegesnek ítélte meg.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy az ügyvédi hivatást a válaszadók 67%-a nemhez nem köthető, semleges szakmaként jellemezte. Ugyanakkor a megkérdezettek közel harmada (29%) férfiasnak tartja, ami arra utalhat, hogy bár a jogi pálya formálisan nyitott mindenki számára, a társadalmi képzetekben még mindig jelen van egy enyhe „férfias” felhang.
A kereskedelmi képviselői vagy értékesítői munkakört ennél kiegyensúlyozottabban ítélték meg: 12% férfiasnak, 11% nőiesnek, míg 72% semlegesnek látta. Ez azt jelezheti, hogy ezen a területen valóban hasonló arányban jelennek meg a nők és a férfiak, és a szakma társadalmi megítélése is tükrözi ezt az egyensúlyt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.