Szerintetek inkább nőies vagy férfias szakma a könyvelői állás?
A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál reprezentatív kutatást készített a magyar lakosság körében, hogy feltérképezze az egyes szakmák társadalmi megítélését. A felmérésben ezer, 18–64 év közötti magyar vett részt, és összesen 15 különböző foglalkozást kellett értékelniük. A kutatásból kiderült, mely szakmákat tartják a magyarok nőiesnek vagy férfiasnak.
Erősen férfiasnak tartott szakmák
A válaszadók többsége szerint kifejezetten férfias tevékenységnek számít:
A programozó/fejlesztő (51%), valamint a politikus (39%) munkakörben is domináns a férfiak jelenléte, azonban ezeknél már megjelenik egy erősen semleges megítélés is.
Semlegesnek tartott szakmák
A válaszadók nagy többsége szerint
szakmák nemhez nem köthető, semleges területek.
„Ezek az eredmények pozitív tendenciát mutatnak abból a szempontból, hogy ezekben a foglalkozásokban a nemi szerepek kevésbé határozzák meg a társadalmi megítélést” – összegzi a tanulmány.
Nőiesnek tartott szakmák
Ennek a kategóriának az élén szerepel
A többi szakmához képest aránylag sokan nőies munkának gondolták még a toborzó/HR szakember (27%) és a tanár (25%) állást is.
Az influenszer/véleményvezér szakmát a válaszadók 16 százaléka inkább nőiesnek, 72 százaléka pedig semlegesnek ítélte meg.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy az ügyvédi hivatást a válaszadók 67%-a nemhez nem köthető, semleges szakmaként jellemezte. Ugyanakkor a megkérdezettek közel harmada (29%) férfiasnak tartja, ami arra utalhat, hogy bár a jogi pálya formálisan nyitott mindenki számára, a társadalmi képzetekben még mindig jelen van egy enyhe „férfias” felhang.
A kereskedelmi képviselői vagy értékesítői munkakört ennél kiegyensúlyozottabban ítélték meg: 12% férfiasnak, 11% nőiesnek, míg 72% semlegesnek látta. Ez azt jelezheti, hogy ezen a területen valóban hasonló arányban jelennek meg a nők és a férfiak, és a szakma társadalmi megítélése is tükrözi ezt az egyensúlyt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
