Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hangtechnikus, mentőápoló, légijármű-szerelő, gépész vagy szőlész-borász. Nem feltétlen szükséges egyetemi diploma ahhoz, hogy ezeket a képesítéseket megszerezzétek, még akkor sem, ha a felsőoktatási intézmények is kínálnak ehhez hasonló képzéseket. Ha nem sikerült az egyetemi felvételi és a pótfelvételi, vagy már megszereztétek a diplomátok, de még tanulnátok valamit, érdemes körülnéznetek a szakképzések háza táján. Mutatunk mindent, amit fontos tudnotok.
Ha az érettségi utáni szakmaszerzésre, vagy bármilyen felnőttképzési tanfolyamra gondolunk, a legtöbbeknek valószínűleg még mindig az "OKJ-s képzés" kifejezés jut az eszébe, pedig ezek a tanfolyamok utoljára 2020 végén indultak, mivel a kormány teljes mértékben megreformálta a szakképzések rendszerét. Az egyik legfontosabb változás, hogy alapszakmákat - ebből körülbelül 175 van felsorolva - már kizárólag csak iskolarendszerű oktatásban lehet szerezni, tehát ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolában. Felnőttképzéseken nem, ezeken részszakmákat, szakképesítéseket szerezhettek, vagy egy szakmán belül "specializálódhattok" valamire. Ezeknek a listáját a Szakmajegyzékben találjátok meg.
Érettségi után alapszakma
Bár az átalakítás miatt a szakmaszerzés rendszere első látásra egy kicsit bonyolultnak tűnhet, az, hogy alapszakmát már csak technikumokban vagy szakképző iskolákban tanulhattok nem jelenti azt, hogy újabb öt évet kell eltöltenetek a közoktatásban akkor is, ha például gimnáziumban érettségiztetek. A szabály szerint ugyanis, ha már van érettségi vizsgátok, az ötéves képzést ti két év alatt végezhetitek el, hiszen a közismereti tárgyakat nem, csak a szakmai tárgyakat és a szakmai vizsgákat kell teljesítenetek.
Ha viszont nincs érettségitek, nektek az intézmény típusától függően öt vagy három évbe telik alapszakmát szereznetek.
Az alapszakmák teljes listáját ide kattintva éritek el, ahol a szakmák leírása mellett azt is megtaláljátok, hogy milyen iskolákban indítják a kiválasztott képzést. A nagyon népszerű szépészeti szakmákat, mint például a fodrász, a kéz- és lábápoló és a kozmetikus az országban több mint 60 intézményben sajátíthatjátok el, de a turizmus-vendéglátás kategórián belül is 197 képzési hely közül válogathattok, míg bányászati és kohászati képzésen mindössze 5 helyen tudtok tanulni.
Többletpont a felvételin? Naná
Ha szakmátok van, de érettségitek nincs, akkor sajnos ti nem jelentkezhettek egyetemi képzésekre, mivel a felsőoktatáshoz kötelező az érettségi. Ellenben, ha van érettségitek ÉS szakmátok is, azért többletpontokat kaphattok a felvételin. Ha tehát idén nem sikerült bekerülnötök az egyetemre, de újraérettségizés helyett inkább a szakmatanulást választjátok, két év múlva, a képesítésetek megszerzése után ismét megpróbálkozhattok a felsőoktatást felvételivel, hiszen a szakmátokért cserébe többletpontokat kaphattok.
Ennek viszont feltételei vannak. Az egyik, hogy a többletpontokat csak akkor kaphatjátok meg, ha a szakmátok a választott szakirányotoknak megfelelő. A szakképesítésért cserébe például a 2023-as felvételi tájékoztató szerint többletpont járt
az agrár, az államtudományi képzési terület bizonyos szakjai, a bölcsészettudományi képzési terület bizonyos szakjai, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi képzési terület bizonyos alapképzési szakjai, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, a pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapszakok), a sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon és osztatlan képzéseken.
Ezekért 2023-ban összesen 32 pontot adtak.
Mivel a 2024-es felvételi tájékoztató még nem jelent meg, ezért a jövő évi szabályokról egyelőre nem tudunk tájékoztatni titeket, az viszont biztos, hogy a szakiránynak megfelelő szakmákat továbbra is pontokkal jutalmazzák majd az egyetemek, amik ráadásul a jövő évtől maguk dönthetnek arról, hogy mire, és pontosan mennyi többletpontot adnak. Az is könnyen megeshet tehát, hogy jövőre nem 32, hanem annál több pontot adnak majd a szakmátokért cserébe.
Ingyenes, és még ösztöndíj is járhat
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint az első két szakma megszerzése mindenki számára ingyenes, a második viszont csak akkor, ha legfeljebb három tanév alatt teljesítitek, és olyan intézménybe jártok, ami együttműködési megállapodást kötött az állammal.
Továbbá, ha az első szakmátokat nappali képzésen, tanulói jogviszonyban végzitek, ösztöndíjban részesülhettek, ha viszont duális szakmai oktatásban vesztek részt, ti munkabérre lehettek jogosultak, arról nem is beszélve, hogy diákigazolványt is kaptok, így a diákkedvezmények továbbra is érvényesek lesznek számotokra.
A szakképzésekről bővebben itt olvashattok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.