Az OKJ-s képzések rendszere átalakult, jár-e többletpont a bizonyítványokért?

Az idei felvételiben is fontos kérdés, vajon milyen szakokon jár pluszpont a szakképesítésért és milyen feltételekkel zsebelhetitek be a 32 többletpontot. Összeszedtük a szabályokat.

  • Eduline

A 2023-as felvételiben is nagyon fontos, hogy többletpont kizárólag a korábban közzétett Országos Képzési Jegyzék szerinti 54-es vagy 55-ös szakmaszámú OKJ-bizonyítványban vagy szakgimnáziumban oktatható szakképesítést igazoló bizonyítványban vagy középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben igazolt szakképesítés alapján kapható.

Itt az idei lista:

Milyen szakokon jár a többletpont?

Szakképesítésért többletpont az agrár, az államtudományi képzési terület bizonyos szakjai, a bölcsészettudományi képzési terület bizonyos szakjai, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi képzési terület bizonyos alapképzési szakjai, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, a pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapszakok), a sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon és osztatlan képzéseken jár.

Mennyi pontot kaphattok?

A bizonyítványokért 32 többletpont adható abban az esetben, ha a szakmai vizsga alapján érettségi pontot nem számítottak - írja a felvételi tájékoztató.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.