Bár 2023-ban már egy kicsit átalakult a felvételi, az emelt szintű érettségi idén is többletpontot ér majd azoknak, akik a nehezebb vizsgát választják. Viszont a pluszpontokért feltételeket kell teljesíteni, mutatjuk, miket.
Idén is kötelező többletpontot adni az emelt szintű érettségiért, ha ebből számítják az érettségi pontokat.
Persze idén is vannak kivételek: a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak és a művészeti jellegű egyszakos és kétszakos osztatlan tanárképzések esetében, valamint az edző, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapképzési szakon nincs ilyen pluszpont, hiszen itt kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.
Ha jár többletpont, akkor is figyelembe kell venni, hogy
Mennyi ponttal számolhattok?
Ha a fenti feltételeket kipipáltátok, akkor az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
A pluszpontok összege azonban most is maximum 100 pont - ennél többet az emelt szintű érettségikkel sem gyűjthettek. Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételi tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi vizsga – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok. Így viszont a többi pluszpontotok - nyelvvizsga, oklevelek és korábbi versenyeredmények - nem számít majd, hiszen ezzel ki is maxoltátok a többletpontokat.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
