Bár 2023-ban már egy kicsit átalakult a felvételi, az emelt szintű érettségi idén is többletpontot ér majd azoknak, akik a nehezebb vizsgát választják. Viszont a pluszpontokért feltételeket kell teljesíteni, mutatjuk, miket.
Idén is kötelező többletpontot adni az emelt szintű érettségiért, ha ebből számítják az érettségi pontokat.
Persze idén is vannak kivételek: a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak és a művészeti jellegű egyszakos és kétszakos osztatlan tanárképzések esetében, valamint az edző, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapképzési szakon nincs ilyen pluszpont, hiszen itt kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.
Ha jár többletpont, akkor is figyelembe kell venni, hogy
Mennyi ponttal számolhattok?
Ha a fenti feltételeket kipipáltátok, akkor az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
A pluszpontok összege azonban most is maximum 100 pont - ennél többet az emelt szintű érettségikkel sem gyűjthettek. Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételi tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi vizsga – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok. Így viszont a többi pluszpontotok - nyelvvizsga, oklevelek és korábbi versenyeredmények - nem számít majd, hiszen ezzel ki is maxoltátok a többletpontokat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
