Az EU-átlagnál nálunk 4 százalékkal kevesebben képzik magukat felnőttkorukban is, pedig egyre inkább kellene

Pedig az automatizáció és a mesterséges intelligencia nagyban újraírhat munkaköröket és egyre többféle készség megtanulását teszi fontossá.

  • Tarnay Kristóf

Jelenleg négy százalékkal marad el az EU átlagtól a magyar másoddiplomás képzésben résztvevők aránya, pedig a piacképesség megtartásában egyre nagyobb szerep jut majd az “élethosszig tartó tanulásnak”, a készségek fejlesztésének, illetve a pályamódosításnak – hívják fel a figyelmet a Budapesti Metropolitan Egyetem szakemberei közleményükben, mellyel értelemszerűen saját másoddiplomás képzéseiket igyekeznek népszerűsíteni. A felnőttkori tanulás egyre elengedhetetlenebbé válik, hiszen a digitalizáció és az automatizáció alapvetően meghatározza a munkaerőpiac átalakulását – hangsúlyozzák. Hozzátéve:

ezt jól mutatja az az uniós célkitűzés is, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60 százaléka évente vegyen részt valamilyen képzésen.

A legfrissebb Eurostat-jelentés alapján a felnőttkori képzésben résztvevők EU-átlaga tavaly a felnőtt lakosság (25-64 év közöttiek) 11,9 százaléka volt, ez Magyarországon viszont csak 7,9 százalék. Az élen Svédország (36,2 százalék), Dánia, Hollandia és Finnország áll, a bennünket követő sereghajtók pedig Lengyelország, Románia, Horvátország, Görögország és Bulgária. Az Unión kívül kiemelkedő Izland a maga 27 százalékával, de Svájc és Norvégia is bőven 20 százalék fölött áll.

Az már például a 2020-as ifjúságkutatás adataiból is látszott, hogy hazánkban a további tanulás iránti igény az életkor előrehaladtával csökken. A 15-19 éveseknek még a fele (49 százalék) tervezi, hogy tanulni fog még, a 20-24 évesek körében arányuk már csak 22 százalék, a 25-29 évesek körében pedig csupán minden hatodik (16 százalék) tervei között szerepel tanulás – olvasható az adatokból Nárai Márta által készített tanulmányban. Amely azonban megjegyzi, bár összességében is látszik 2010 óta az intézményes keretek közt továbbtanulni vágyók arányának a csökkenése, ez a különböző online képzések világában nem feltétlenül jelenti, hogy az illetőnek semmilyen tudásbővítésre nincs igénye a továbbiakban, csak ennek a kötetlenebb formáiról kevéssé rendelkezünk statisztikákkal.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.