Pedig az automatizáció és a mesterséges intelligencia nagyban újraírhat munkaköröket és egyre többféle készség megtanulását teszi fontossá.
Jelenleg négy százalékkal marad el az EU átlagtól a magyar másoddiplomás képzésben résztvevők aránya, pedig a piacképesség megtartásában egyre nagyobb szerep jut majd az “élethosszig tartó tanulásnak”, a készségek fejlesztésének, illetve a pályamódosításnak – hívják fel a figyelmet a Budapesti Metropolitan Egyetem szakemberei közleményükben, mellyel értelemszerűen saját másoddiplomás képzéseiket igyekeznek népszerűsíteni. A felnőttkori tanulás egyre elengedhetetlenebbé válik, hiszen a digitalizáció és az automatizáció alapvetően meghatározza a munkaerőpiac átalakulását – hangsúlyozzák. Hozzátéve:
ezt jól mutatja az az uniós célkitűzés is, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60 százaléka évente vegyen részt valamilyen képzésen.
A legfrissebb Eurostat-jelentés alapján a felnőttkori képzésben résztvevők EU-átlaga tavaly a felnőtt lakosság (25-64 év közöttiek) 11,9 százaléka volt, ez Magyarországon viszont csak 7,9 százalék. Az élen Svédország (36,2 százalék), Dánia, Hollandia és Finnország áll, a bennünket követő sereghajtók pedig Lengyelország, Románia, Horvátország, Görögország és Bulgária. Az Unión kívül kiemelkedő Izland a maga 27 százalékával, de Svájc és Norvégia is bőven 20 százalék fölött áll.
Az már például a 2020-as ifjúságkutatás adataiból is látszott, hogy hazánkban a további tanulás iránti igény az életkor előrehaladtával csökken. A 15-19 éveseknek még a fele (49 százalék) tervezi, hogy tanulni fog még, a 20-24 évesek körében arányuk már csak 22 százalék, a 25-29 évesek körében pedig csupán minden hatodik (16 százalék) tervei között szerepel tanulás – olvasható az adatokból Nárai Márta által készített tanulmányban. Amely azonban megjegyzi, bár összességében is látszik 2010 óta az intézményes keretek közt továbbtanulni vágyók arányának a csökkenése, ez a különböző online képzések világában nem feltétlenül jelenti, hogy az illetőnek semmilyen tudásbővítésre nincs igénye a továbbiakban, csak ennek a kötetlenebb formáiról kevéssé rendelkezünk statisztikákkal.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
