Jelenleg négy százalékkal marad el az EU átlagtól a magyar másoddiplomás képzésben résztvevők aránya, pedig a piacképesség megtartásában egyre nagyobb szerep jut majd az “élethosszig tartó tanulásnak”, a készségek fejlesztésének, illetve a pályamódosításnak – hívják fel a figyelmet a Budapesti Metropolitan Egyetem szakemberei közleményükben, mellyel értelemszerűen saját másoddiplomás képzéseiket igyekeznek népszerűsíteni. A felnőttkori tanulás egyre elengedhetetlenebbé válik, hiszen a digitalizáció és az automatizáció alapvetően meghatározza a munkaerőpiac átalakulását – hangsúlyozzák. Hozzátéve:
ezt jól mutatja az az uniós célkitűzés is, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60 százaléka évente vegyen részt valamilyen képzésen.
A legfrissebb Eurostat-jelentés alapján a felnőttkori képzésben résztvevők EU-átlaga tavaly a felnőtt lakosság (25-64 év közöttiek) 11,9 százaléka volt, ez Magyarországon viszont csak 7,9 százalék. Az élen Svédország (36,2 százalék), Dánia, Hollandia és Finnország áll, a bennünket követő sereghajtók pedig Lengyelország, Románia, Horvátország, Görögország és Bulgária. Az Unión kívül kiemelkedő Izland a maga 27 százalékával, de Svájc és Norvégia is bőven 20 százalék fölött áll.
Az már például a 2020-as ifjúságkutatás adataiból is látszott, hogy hazánkban a további tanulás iránti igény az életkor előrehaladtával csökken. A 15-19 éveseknek még a fele (49 százalék) tervezi, hogy tanulni fog még, a 20-24 évesek körében arányuk már csak 22 százalék, a 25-29 évesek körében pedig csupán minden hatodik (16 százalék) tervei között szerepel tanulás – olvasható az adatokból Nárai Márta által készített tanulmányban. Amely azonban megjegyzi, bár összességében is látszik 2010 óta az intézményes keretek közt továbbtanulni vágyók arányának a csökkenése, ez a különböző online képzések világában nem feltétlenül jelenti, hogy az illetőnek semmilyen tudásbővítésre nincs igénye a továbbiakban, csak ennek a kötetlenebb formáiról kevéssé rendelkezünk statisztikákkal.
