Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Pedig az automatizáció és a mesterséges intelligencia nagyban újraírhat munkaköröket és egyre többféle készség megtanulását teszi fontossá.
Jelenleg négy százalékkal marad el az EU átlagtól a magyar másoddiplomás képzésben résztvevők aránya, pedig a piacképesség megtartásában egyre nagyobb szerep jut majd az “élethosszig tartó tanulásnak”, a készségek fejlesztésének, illetve a pályamódosításnak – hívják fel a figyelmet a Budapesti Metropolitan Egyetem szakemberei közleményükben, mellyel értelemszerűen saját másoddiplomás képzéseiket igyekeznek népszerűsíteni. A felnőttkori tanulás egyre elengedhetetlenebbé válik, hiszen a digitalizáció és az automatizáció alapvetően meghatározza a munkaerőpiac átalakulását – hangsúlyozzák. Hozzátéve:
ezt jól mutatja az az uniós célkitűzés is, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60 százaléka évente vegyen részt valamilyen képzésen.
A legfrissebb Eurostat-jelentés alapján a felnőttkori képzésben résztvevők EU-átlaga tavaly a felnőtt lakosság (25-64 év közöttiek) 11,9 százaléka volt, ez Magyarországon viszont csak 7,9 százalék. Az élen Svédország (36,2 százalék), Dánia, Hollandia és Finnország áll, a bennünket követő sereghajtók pedig Lengyelország, Románia, Horvátország, Görögország és Bulgária. Az Unión kívül kiemelkedő Izland a maga 27 százalékával, de Svájc és Norvégia is bőven 20 százalék fölött áll.
Az már például a 2020-as ifjúságkutatás adataiból is látszott, hogy hazánkban a további tanulás iránti igény az életkor előrehaladtával csökken. A 15-19 éveseknek még a fele (49 százalék) tervezi, hogy tanulni fog még, a 20-24 évesek körében arányuk már csak 22 százalék, a 25-29 évesek körében pedig csupán minden hatodik (16 százalék) tervei között szerepel tanulás – olvasható az adatokból Nárai Márta által készített tanulmányban. Amely azonban megjegyzi, bár összességében is látszik 2010 óta az intézményes keretek közt továbbtanulni vágyók arányának a csökkenése, ez a különböző online képzések világában nem feltétlenül jelenti, hogy az illetőnek semmilyen tudásbővítésre nincs igénye a továbbiakban, csak ennek a kötetlenebb formáiról kevéssé rendelkezünk statisztikákkal.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.