Idén már nem lehet felvenni a felnőtt- és szakképzésben tanulók szabad felhasználású diákhitelét. Nem véletlenül döntöttek a szigorítás mellett, a Telex úgy tudja, voltak, akik kamu „tanulók” beíratásával trükköztek.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a Telexnek azt mondta, a módosítások alapján a képzési hitelt továbbra is felvehetik a felnőtt- és szakképzésben tanulók, de azt csak tandíjra lehet költeni, az összeget nem is kapják meg a diákok, hanem közvetlenül az adott intézménynek utalja a Diákhitel Központ.
A szabad felhasználású diákhitelt viszont már nem vehetik fel azok, akik felnőtt- vagy szakképzésre iratkoztak be. Korábban a 18-55 évesek a három hónapnál hosszabb szakmai oktatáshoz, részszakmára felkészítő szakmai oktatáshoz, engedélyhez kötött szakképesítésre felkészítő szakmai képzéshez, illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéshez is igénybe vehette a hiteleket.
A Telex úgy tudja, „a maffia ráúszott a lehetőségre”, és borsodi „tanulók” tömeges kamu képzési beíratásával, majd a maximális szabad felhasználású hitel felvételével megpróbálta lerabolni a diákhiteleket.
Magyar Péter azt mondta a lapnak, hogy 2021 szeptemberétől több képzőnél „visszaélésre gyanút adó jeleket észleltek”. A gyanús szerződéseket jellemzően még a pénz átutalása előtt kiszúrták, és azonnal felfüggesztették a hitelfolyamatot.
A Telex forrásai azt mondták, állítólag a bűnözői hálózatban szegényebb, képzetlenebb embereket használtak arra, hogy tanulónak jelentkezzenek, és ők vélhetően egy kisebb összeget, 50-100 ezer forintot megtarthattak a hitelből. Ők vagy nem értették, hogy a háttérben maradó megbízóik százezrekkel, milliókkal sétálnak el, és rájuk hagyják a hitel törlesztésének kötelezettségét, vagy így is vállalták a látszólag „könnyen megszerezhető” pénzért cserében, mert tudták, hogy nehéz tőlük behajtani a tartozásaikat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
