Akkor is ingyen szerezhettek szakképesítést, ha már elvégeztek egy egyetemi vagy főiskolai szakot? Számít-e, hány államilag finanszírozott félévet használtatok el az alap- és a mesterdiploma megszerzéséhez? Olvasói kérdésre válaszoltunk.
A diploma – az OKJ-s képzés ingyenessége szempontjából – nem számít szakképesítésnek, vagyis a diploma megszerzése után ugyanolyan feltételekkel szerezhettek OKJ-s szakképesítést, mint azok, akik egyáltalán nem tanultak felsőoktatási intézményben. Az iskolai rendszerű oktatásban az első két szakképesítés megszerzése ugyanis végzettségtől függetlenül ingyenes, a tanfolyami képzésekért viszont fizetni kell.
Arról viszont ne feledkezzetek meg, hogy 25 éves kor felett azonban csak esti vagy levelező tagozatos, iskolarendszerű képzéseken tudtok részt. Ezeket a képzéseket általában szakképzési centrumok hirdetik meg, jellemzően szeptemberben vagy februárban.
Egyébként ez fordítva is igaz: ha OKJ-s szakképesítést szereztetek, attól még tanulhattok állami ösztöndíjas hallgatóként valamelyik egyetemen vagy főiskolán, ha eléritek a felvételi ponthatárokat.
Mennyi idő után lehet most szakmát és érettségit szerezni?
Először is nézzük, mik a legnépszerűbb szakmák. Technikumban itt nézhetitek meg a toplistát, szakképző iskolában pedig itt. Szakmét tanulnátok? Az alapszakmák listáját itt nézhetitek meg – több szakma egészen új nevet kapott, néhányat pedig összevontak, ezért érdemes használni az „új ágazatok és szakmák fordítókulcsa” nevű menüpontot.
A technikumokban a képzés ötéves - a korábbi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A szakképző iskolákban az oktatás három évig tart ugyanúgy mint eddig, a képzés pedig szakképesítés megszerzésével zárul, amelyen felül további két év tanulással érettségi is lehet szerezni.
Az átalakult képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
