Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bár az első két szakképesítés megszerzése mindenkinek ingyenes, nem mindegy, hogy milyen formában és tagozaton tanultok. Itt vannak a részletek.
Ahogy már többször megírtuk, ha iskolai rendszerű képzésben tanuljátok valamelyik, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmát, az első két szakképesítést ingyen szerezhetitek meg. Ez igaz akkor is, ha már van diplomátok, az állami ösztöndíjas félévek pedig nem fogynak az OKJ-s képzés alatt.
Van ugyanakkor egy fontos szabály, amelyet ismernetek kell: nappali tagozaton csak 25 éves korig tanulhattok - abban az évben kezdhettek utoljára tanévet ilyen formában, amelyben betöltitek a 24. életéveteket.
Esti, illetve levelező tagozaton korhatár nélkül szerezhettek szakmát ingyenesen. További jó hír, hogy ugyanolyan kedvezményeket kaphattok a diákigazolványotokkal, mintha nappali képzésben tanulnátok.
2020. szeptember 1-jétől egyébként a legtöbb szakmát csak iskolai rendszerű képzésben tanulhatjátok majd, iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában csak részszakképesítést lehet majd szerezni. A tanfolyami képzés ugyan nem ingyenes, de rövidebb és jobban igazodik a munkaidőhöz. A változásokról itt olvashattok részletesen.
Húsz OKJ-s képzés, amit már csak idén választhattok utoljára
Az idén életbe lépő új Országos Képzési Jegyzékben jelentősen lecsökkent a választható szakmák száma, a korábbi 760 OKJ szakmából kevesebb, mint 200 maradt. Több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből, több pedig csak iskolarendszerű képzésben lesz majd megszerezhető. Az érettségire épülő szakképzéseket mostantól csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.