Átalakítják a szakképzést: érettségire épülő szakmát többé nem lehet tanfolyami formában szerezni

A legtöbb szakmát 2020. szeptember 1-jétől csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd tanulni az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint - ilyen lesz az összes érettségi végzettséghez kötött képesítés is.

  • Eduline

Ahogy megírtuk, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. Az új jegyzék alapján, amely 2020. szeptember 1-jén lép hatályba, a képesítések nagy részét kizárólag iskolai rendszerű képzésben, nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni. A felnőttoktatással foglalkozó cégek 2020. december 31-ig indíthatnak a régi OKJ szerinti, iskolarendszeren kívüli képzéseket.

További változás, hogy érettségi végzettséghez kötött szakképesítést sem lehet majd iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában tanulni. Az új jegyzékben ugyanis csak négyféle szintű képzés szerepel:

  • 21: alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg
  • 31: alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg
  • 34: középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg
  • 54: emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

A kormányrendelet alapján pedig a 21-es és 31-es szintű képzéseket kizárólag iskolarendszeren kívüli, a 34-es és 54-es szintű szakképesítéseket viszont csak iskolai rendszerű oktatásban lehet majd megszerezni 2020. szeptember 1-jétől.

Iskolai rendszerű képzésben ingyen tanulhattok: a feltételekről itt olvashattok. Ha pedig még az új jegyzék hatályba lépése előtt, tanfolyami formában szeretnétek szakmát szerezni, ami ugyan nem ingyenes, de gyorsabb és jobban igazodik a munkaidőhöz, ide kattintsatok a tudnivalókért. Azt, hogy jelenleg milyen képesítéseket szerezhettek érettségivel, itt nézhetitek meg.

Ezekkel a szakmákkal könnyű munkát találni: itt az idei lista

Szakmát tanulnátok, de nem tudjátok, melyikkel lehet könnyen elhelyezkedni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.