Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Regionális képzőközpontokra van szükség az építőipari szakmáknál a gyakorlati oktatás eredményességének növelése érdekében, ez az új típusú intézmény tanműhelyi képzést biztosítana a szakképzés mindhárom évfolyamában és úgy kellene kialakítani, hogy több szakiskola (szakközépiskola és szakgimnázium) tanulóinak gyakorlati oktatását tudja ellátni - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
Az építőipari szakmákat oktató szakközépiskolák és szakgimnáziumok tanműhelyeinek többsége korszerűtlen, a gyakorlati oktatók bére alacsony, a gyakorlati szakképzés intézményrendszere szétaprózódott: mintegy 90 helyen folyik gyakorlati képzés, miközben a tanulók száma országosan nem éri el a 10 ezret - áll a közleményben.
Az ÉVOSZ szerint a szakiskolai gyakorlati oktatás pazarló és alacsony színvonalú. A gyakorlati képzést nehezíti, hogy az építőiparban a kivitelezési munkák helyszíne folyamatosan változik, a rendelés-állomány ingadozása miatt előre nehezen kiszámítható, a néhány munkavállalót foglalkoztató vállalkozások többsége pedig csupán egy-egy feladat elvégzésre specializálódik, így ezeknél a vállalkozásoknál a tanuló nem ismerheti meg és sajátíthatja el szakmája minden részterületét.
Az ÉVOSZ úgy véli, egységes elvek alapján, állami, kamarai és szakmai szervezetek közös irányításával hét regionális képzőközpontot kellene felállítani. A szakképzési hozzájárulásból fenntartott, központi irányítással működő, gyakorlati képzőközpontok feladata a gyakorlati alapkompetenciák oktatása, míg a vállalkozások feladata a munkahelyi gyakorlat és munkatapasztalat megszerzésének biztosítása lenne.
Közölték, hogy az építőipar speciális helyzete miatt Nyugat-Európában a duális képzési rendszerekben mindenütt megtalálhatóak az üzemek feletti gyakorlati képzőközpontok, amelyek a gyakorlati alapkompetenciák elsajátításában és begyakorlásában játszanak fontos szerepet, a munkáltató feladata pedig az, hogy lehetőséget adjon a diákoknak valós munkahelyi tapasztalatok megszerzésére.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.