Regionális képzőközpontokra van szükség az építőipari szakmáknál a gyakorlati oktatás eredményességének növelése érdekében, ez az új típusú intézmény tanműhelyi képzést biztosítana a szakképzés mindhárom évfolyamában és úgy kellene kialakítani, hogy több szakiskola (szakközépiskola és szakgimnázium) tanulóinak gyakorlati oktatását tudja ellátni - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
Az építőipari szakmákat oktató szakközépiskolák és szakgimnáziumok tanműhelyeinek többsége korszerűtlen, a gyakorlati oktatók bére alacsony, a gyakorlati szakképzés intézményrendszere szétaprózódott: mintegy 90 helyen folyik gyakorlati képzés, miközben a tanulók száma országosan nem éri el a 10 ezret - áll a közleményben.
Az ÉVOSZ szerint a szakiskolai gyakorlati oktatás pazarló és alacsony színvonalú. A gyakorlati képzést nehezíti, hogy az építőiparban a kivitelezési munkák helyszíne folyamatosan változik, a rendelés-állomány ingadozása miatt előre nehezen kiszámítható, a néhány munkavállalót foglalkoztató vállalkozások többsége pedig csupán egy-egy feladat elvégzésre specializálódik, így ezeknél a vállalkozásoknál a tanuló nem ismerheti meg és sajátíthatja el szakmája minden részterületét.
Az ÉVOSZ úgy véli, egységes elvek alapján, állami, kamarai és szakmai szervezetek közös irányításával hét regionális képzőközpontot kellene felállítani. A szakképzési hozzájárulásból fenntartott, központi irányítással működő, gyakorlati képzőközpontok feladata a gyakorlati alapkompetenciák oktatása, míg a vállalkozások feladata a munkahelyi gyakorlat és munkatapasztalat megszerzésének biztosítása lenne.
Közölték, hogy az építőipar speciális helyzete miatt Nyugat-Európában a duális képzési rendszerekben mindenütt megtalálhatóak az üzemek feletti gyakorlati képzőközpontok, amelyek a gyakorlati alapkompetenciák elsajátításában és begyakorlásában játszanak fontos szerepet, a munkáltató feladata pedig az, hogy lehetőséget adjon a diákoknak valós munkahelyi tapasztalatok megszerzésére.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
