Házimunka, kedvenc időjárás - ilyen leveleket kell írniuk a németből érettségizőknek a vizsga utolsó részében

Elérkeztek az érettségizők a vizsga utolsó komponenséhez, az íráskészséghez. A feladatok megoldására 60 percük van.

Az íráskészségben minden évben két szöveget; egy rövidebb és egy hosszabb levelet kell írniuk a vizsgázóknak a megadott témákban és a megadott szempontok érintésével.

A rövid levélben egy barátnőnek kell tanácsot adni a házimunkával kapcsolatban.

A hosszabb levél pedig egy, az interneten talált fórumbejegyzéshez kapcsolódik, amiben a vizsgázó kedvenc időjárását kell bemutatnia.

Hogyan épül fel az érettségi?

A középszintű érettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze a maximális 150 pont.

Németérettségi 2026
A némettel zárul az érettségi első hete: ezek a legfontosabb tudnivalók
Női labdarúgó, bűvész, zsebpénz - ilyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében
A világ legnagyobb puzzle-ja, fagylaltízek - ilyen témák bukkantak fel a nyelvhelyességben németből
Népszerű zöldség, világszínvonalú vitorlázó - ezeket a hallott szövegeket kapták az érettségizők németből
Házimunka, kedvenc időjárás - ilyen leveleket kell írniuk a németből érettségizőknek a vizsga utolsó részében

Mikor jönnek a megoldókulcsok?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.