Női labdarúgó, bűvész, zsebpénz - ilyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében

Elkezdődött a németérettségi, az első részére 60 perce van a vizsgázóknak és maximum 33 pontot szerezhetnek.

A vizsga első részében, vagyis a szövegértés feladatoknál közép- és emelt szinten is jellemzően 3-4 hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak az érettségizők. Ezekhez feladatok is tartoznak, amelyekkel azt mérik, mennyire sikerül alaposan értelmezni a szövegeket.

Az idei szövegértésben a vizsgázóknak egy híres német női focistáról, egy bűvészről és a németek zsebpénzéről szóló feladatot kell megoldaniuk.

A középszintű érettségi az angolhoz hasonlóan németből is négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze a maximum 150 pont.

Németérettségi 2026
A némettel zárul az érettségi első hete: ezek a legfontosabb tudnivalók
Női labdarúgó, bűvész, zsebpénz - ilyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében
A világ legnagyobb puzzle-ja, fagylaltízek - ilyen témák bukkantak fel a nyelvhelyességben németből
Népszerű zöldség, világszínvonalú vitorlázó - ezeket a hallott szövegeket kapták az érettségizők németből
Házimunka, kedvenc időjárás - ilyen leveleket kell írniuk a németből érettségizőknek a vizsga utolsó részében

Milyen feladatokat kaptak a diákok emelt szinten?

Mivel az emelt szintű érettségit a diákok központilag írják, ezért erről csak délután lesznek információink a diákok beszámolói alapján. Érdemes lesz akkor is követni az Eduline-t.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.