A világ legnagyobb puzzle-ja, fagylaltízek - ilyen témák bukkantak fel a nyelvhelyességben németből

30 percük van az érettségizőknek a második rész feladatainak elvégzésére. Mutatjuk, milyen témákat kaptak.

Ez a vizsgarész is jellemzően 3 feladatból áll, melynek során azt mérik fel, hogy megvan-e a szinthez megkövetelt szókincse a vizsgázóknak, ismerik-e a szükséges nyelvtanokat, nyelvtani szerkezeteket, illetve egyes szavak, kifejezések ragozásait, azok kommunikációs használatát.

Az első feladatban a világ legnagyobb puzzle-ja a téma, a sportolói irány is folytatódik, ugyanis most egy teniszezővel kapcsolatos szöveget is kaptak a vizsgázók, valamint egy olyan szöveget, melynek témája 1301 különböző fagylaltíz.

A nyelvhelyességi feladatlappal a vizsgázók 30 percen át foglalkozhatnak és összesen 18 pontot szerezhetnek vele.

Németérettségi 2026
A némettel zárul az érettségi első hete: ezek a legfontosabb tudnivalók
Női labdarúgó, bűvész, zsebpénz - ilyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében
A világ legnagyobb puzzle-ja, fagylaltízek - ilyen témák bukkantak fel a nyelvhelyességben németből
Népszerű zöldség, világszínvonalú vitorlázó - ezeket a hallott szövegeket kapták az érettségizők németből
Házimunka, kedvenc időjárás - ilyen leveleket kell írniuk a németből érettségizőknek a vizsga utolsó részében

Mivel az emelt szintű vizsgát a diákok központilag írják, erről csak a délután folyamán lesznek információink. Érdemes lesz figyelni az Eduline-t ekkor is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.