A szegedi egyetem jogi karának dékánját, Dr. Görög Mártát kérte fel Magyar Péter igazságügyi miniszternek

„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.

Bejegyzésében Magyar Péter azt írta: „Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz.”

A jelölt a hazai jogásztársadalom ismert szereplője: tagja a Magyar Jogász Egylet elnökségének, valamint részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottság munkájában is. Emellett a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet tölt be, hiszen a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnöke.

Magyar Péter szerint ezek a tapasztalatok különösen fontosak lehetnek a jogalkotás minőségének javításában és az intézményi működés megerősítésében. Magyar bejegyzése alapján a leendő igazságügyi miniszter egyik legfontosabb feladata a jogalkotás szakmai színvonalának helyreállítása lenne. Emellett célként jelölte meg, hogy:

  • a törvényalkotás átláthatóbbá váljon,
  • a jogszabályokat érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg,
  • a független intézmények politikai befolyástól mentesen működjenek.

Kiemelt feladatként említette azt is, hogy olyan jogi környezet jöjjön létre, amely lehetővé teszi a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását. A leendő miniszterelnök úgy fogalmazott: örül annak, hogy „hazánk egyik legkiválóbb jogásza ülhet Deák Ferenc székébe”, utalva ezzel a magyar igazságügyi tárca történelmi jelentőségére.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.