Ezekre a jogi képzésekre járnak a legkiválóbb hallgatók

Évről évre a legnépszerűbb képzések között szerepel az osztatlan jogász. Mutatjuk a magyarországi intézmények hallgatói kiválósági rangsorát a HVG Diploma 2024-es különszáma alapján.

  • Székács Linda

2023-ban több mint 5600 fő felvételizett valamelyik magyar egyetem osztatlan jogászképzésére, akik közül végül 3317-en kerültek be és kezdhették el szeptemberben a képzésüket. A legnépszerűbb intézmény 2023-ban 2229 jelentkezővel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt, amit

  • az Eötvös Loránd Tudományegyetem (2197),
  • a Károli Gáspár Református Egyetem (1802),
  • a Szegedi Tudományegyetem (988) és a
  • Debreceni Egyetem (944) követett.

A tavaly novemberben megjelent HVG Diploma kiadvány készítői a felvételt nyert hallgatók eredményei alapján rangsorolták az intézményeket. A hallgatói kiválósági rangsor szempontjai az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyen helyezettek száma. Ezek alapján a legkiválóbb hallgatók az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi képzésére járnak, a felvett hallgatók pontátlaga ugyanis 443 pont, a jelentkezők 98,83 százaléka pedig már nyelvvizsgával érkezett az egyetemre. Az intézmény jogi képzését 861-en jelölték meg első helyen, középiskolai tanulmányi versenyen pedig 29 fő ért el helyezést.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

 

HVG

 

A HVG Diploma 2024 különszámát megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

Az ELTE képzését a PPKE követi, aminek a jogász képzését 578 fő jelölte meg első helyen. A felvettek pontátlaga 436 pont, 93,28 százalékukat vették fel nyelvvizsgával és 11 fő ért el helyezést tanulmányi versenyen.

A hallgatói kiválóság alapján a harmadik helyre a Pécsi Tudományegyetem képzése került. Ezt 222 hallgató jelölte meg első helyen, a felvettek pontátlaga 416, nyelvvizsgával a hallgatók 88,30 százalékát vették fel és 5 fő ért el helyezést tanulmányi versenyen. A harmadik helyre sorolták ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem képzését is, amit 391 fő jelölt meg, a felvettek pontátlaga 396 fő, ellenben középiskolai tanulmányi versenyen 9 hallgató szerepelt eredményesen. A nyelvvizsgával felvettek aránya 82,67 százalék.

Negyedik helyre a Károli Gáspár Református Egyetem került, amit a

  • Debreceni Egyetem,
  • Széchenyi István Egyetem, és a
  • Miskolci Egyetem

követ.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.