Borászképzés az alapoktól a doktori szintig

A szakemberképzésnek kulcsszerepe van abban, hogy a magyar borok ismét tartósan a világ élvonalába tartozzanak - hangoztatta Tiffán Ede borász, a Budapesti Corvinus Egyetemen Borászati és Szőlészeti Intézete Tanácsadó Testületének alakuló ülését követően, amelynek elnökévé választották.

  • Eduline

A testület neves szőlészekből és borászokból, valamit szakmai szervezetek képviselőiből áll, amely a néhány hónapja működő intézetet segíti abban, hogy magas fokú legyen a szakmai képzés.

Az egyetemen működő, szőlészettel és borászattal foglalkozó szervezeti egységek integrációjáról a BCE Szenátusa határozott kétéves előkészítő munka után. A Szőlészeti és Borászati Intézet gerincét az Élelmiszer-tudományi karon működő Borászati, és a Kertészettudományi karon működő Szőlészeti tanszék alkotja. A két tanszék, valamint a Kecskeméti Kutató Állomás - a korábbi szakmai kutatóintézet - és a Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola így egységes irányítás alá került. Ezzel a döntéssel megvalósult az egyetem vezetésének szándéka, hogy a szőlészet és a borászat oktatását és kutatását stratégiailag kiemelt területként kezelje a szakmunkás szinttől a PhD szintig.

Az intézet létrehozása mintegy 200 millió forintba, működtetése pedig évi mintegy 50 millió forintba kerül - mondta Mészáros Tamás, a BCE rektora. Rámutatott: a kelet-európai régióban sincs még egy olyan speciális képzési szerkezet, ahol a szakiskolától egészen a doktori szintig egy szervezeti egységben lenne az oktatás a szőlészet-borászat szakterületén. A hallgatókat a globalizált világ számára kell képezni, ezért a BCE tananyagába beépítik azokat az ismereteket is, amelyeket a hazai és nemzetközi hírű borász szaktekintélyekből álló, most megalakult tanácsadó testület nyújt.

mti/eduline

 

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.