Borászképzés az alapoktól a doktori szintig

A szakemberképzésnek kulcsszerepe van abban, hogy a magyar borok ismét tartósan a világ élvonalába tartozzanak - hangoztatta Tiffán Ede borász, a Budapesti Corvinus Egyetemen Borászati és Szőlészeti Intézete Tanácsadó Testületének alakuló ülését követően, amelynek elnökévé választották.

  • Eduline
A testület neves szőlészekből és borászokból, valamit szakmai szervezetek képviselőiből áll, amely a néhány hónapja működő intézetet segíti abban, hogy magas fokú legyen a szakmai képzés.

Az egyetemen működő, szőlészettel és borászattal foglalkozó szervezeti egységek integrációjáról a BCE Szenátusa határozott kétéves előkészítő munka után. A Szőlészeti és Borászati Intézet gerincét az Élelmiszer-tudományi karon működő Borászati, és a Kertészettudományi karon működő Szőlészeti tanszék alkotja. A két tanszék, valamint a Kecskeméti Kutató Állomás - a korábbi szakmai kutatóintézet - és a Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola így egységes irányítás alá került. Ezzel a döntéssel megvalósult az egyetem vezetésének szándéka, hogy a szőlészet és a borászat oktatását és kutatását stratégiailag kiemelt területként kezelje a szakmunkás szinttől a PhD szintig.

Az intézet létrehozása mintegy 200 millió forintba, működtetése pedig évi mintegy 50 millió forintba kerül - mondta Mészáros Tamás, a BCE rektora. Rámutatott: a kelet-európai régióban sincs még egy olyan speciális képzési szerkezet, ahol a szakiskolától egészen a doktori szintig egy szervezeti egységben lenne az oktatás a szőlészet-borászat szakterületén. A hallgatókat a globalizált világ számára kell képezni, ezért a BCE tananyagába beépítik azokat az ismereteket is, amelyeket a hazai és nemzetközi hírű borász szaktekintélyekből álló, most megalakult tanácsadó testület nyújt.

mti/eduline

 

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.