Borászképzés az alapoktól a doktori szintig

A szakemberképzésnek kulcsszerepe van abban, hogy a magyar borok ismét tartósan a világ élvonalába tartozzanak - hangoztatta Tiffán Ede borász, a Budapesti Corvinus Egyetemen Borászati és Szőlészeti Intézete Tanácsadó Testületének alakuló ülését követően, amelynek elnökévé választották.

  • Eduline
A testület neves szőlészekből és borászokból, valamit szakmai szervezetek képviselőiből áll, amely a néhány hónapja működő intézetet segíti abban, hogy magas fokú legyen a szakmai képzés.

Az egyetemen működő, szőlészettel és borászattal foglalkozó szervezeti egységek integrációjáról a BCE Szenátusa határozott kétéves előkészítő munka után. A Szőlészeti és Borászati Intézet gerincét az Élelmiszer-tudományi karon működő Borászati, és a Kertészettudományi karon működő Szőlészeti tanszék alkotja. A két tanszék, valamint a Kecskeméti Kutató Állomás - a korábbi szakmai kutatóintézet - és a Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola így egységes irányítás alá került. Ezzel a döntéssel megvalósult az egyetem vezetésének szándéka, hogy a szőlészet és a borászat oktatását és kutatását stratégiailag kiemelt területként kezelje a szakmunkás szinttől a PhD szintig.

Az intézet létrehozása mintegy 200 millió forintba, működtetése pedig évi mintegy 50 millió forintba kerül - mondta Mészáros Tamás, a BCE rektora. Rámutatott: a kelet-európai régióban sincs még egy olyan speciális képzési szerkezet, ahol a szakiskolától egészen a doktori szintig egy szervezeti egységben lenne az oktatás a szőlészet-borászat szakterületén. A hallgatókat a globalizált világ számára kell képezni, ezért a BCE tananyagába beépítik azokat az ismereteket is, amelyeket a hazai és nemzetközi hírű borász szaktekintélyekből álló, most megalakult tanácsadó testület nyújt.

mti/eduline

 

 

Hozzászólások

PhD-val bruttó 500 ezer a versenyszféra-szint? Újabb oktatók beszéltek arról, mennyi a fizetésük a győri egyetemen

Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.