Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a BME különböző karain
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
DC Comics
Outcault a magyar származású sajtómágnás, Joseph Pulitzer 1894-ben csábította el New York World című lapjához.Outcault művei nem késztettek harsány nevetésre, inkább a humoros részletek felfedezésére ösztönöztek.
Az ő teremtménye volt Mickey Dugan, a mindig kalandra kész, csúnyácska, foghíjas, kopasz ördögfióka, akit ruhájának színe alapján nevezett el Yellow Kidnek. Outcault illesztett először buborékot a szereplők szájához, benne gondolataikkal, szavaikkal. Képtörténetei, képregényei általában három-öt képből álló, vicces történetek voltak, innen ered a műfaj angol elnevezése, a comics is, ami annyit jelent: humoros, vicces.
Outcast félhasábos, humoros illusztrációi, Yellow Kid kalandjai egyre népszerűbbé tették a World hétvégi mellékleteit, az olvasottság megugrott. Nem nézte ezt jó szemmel Pulitzer nagy vetélytársa, William Randolph Hearst, a The New York Journal tulajdonosa. A két újság kíméletlen versenyben állt az olvasókért, különösen New York egyre növekvő munkásrétegéért, s minden eszközt felhasználtak megnyerésükre: színes híreket, rikító szalagcímeket, 1893 óta színes nyomású képeket.
Wikipedia
Így aztán rengeteg pénzért átcsábította Hearst az első képregényrajzolót, akinek 1902-ben új szereplő pattant ki a fejéből, a csintalan kisgyerek, Buster Brown, akit kíváncsisága gyakran sodor bajba. A csinos fiú és elmaradhatatlan társa, pitbull kutyája annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy még musical is született főszereplésével, Outcaust pedig csinos jogdíjat zsebelt be a Buster Brown nevét viselő termékek eladásából.
Az újságok példányszámának növekedésével a képregények egyre szélesebb rétegekhez jutottak el, és egyre népszerűbbek lettek. Az újságokban minden nap jelent meg néhány kockás képregény, a hétvégi mellékletek pedig színesben és nagyobb terjedelemben láttak napvilágot.
1934-ben látott világot az első olyan képregény, amely nem néhány kockában, hanem nagy terjedelemben, önálló füzetben követte nyomon a hősök kalandjait. A képregények történetét négy korszakra (arany, ezüst, bronz és modern) szokás osztani. Az aranykort fémjelzi a rendkívüli képességű Superman, Jerry Siegel és Joe Shuster teremtménye, aki 1938-ban bukkant fel, egy évvel később született a Bob Kane rajzolta Batman, majd a Jack Kirby és Joe Simon megálmodta Amerika Kapitány, aki a második világháború idején magával Hitlerrel küzdött meg.
A hború után sem volt megállás, jöttek azok a Marvel- és DC-karakterek, melyek ma már a filmekből is ismerősek lehetnek.
