Szigorítanak a felvételi szabályain 2020-tól: aki nem szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségin, nem juthat be egyetemre, főiskolára. De milyenek a részletes pontszámítási szabályok? Átrágtuk magunkat a kormányrendeleten, itt találjátok a válaszokat a legfontosabb kérdésekre.
„Alapképzésre, osztatlan képzésre (…) az a jelentkező vehető fel, aki legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik ÉS legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik” - ez áll a felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020-tól hatályos változatában.
Ez azt jelenti, hogy 2020-tól csak az juthat be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
A felvételi szabályok szigorítása miatt több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről – a 2016-ban alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája (igaz, ennél valószínűleg többen rendelkeznek középfokú nyelvtudással: a pontszámítási szabályok miatt ugyanis jobban jár az a jelentkező, aki a nyelvvizsgája helyett az emelt szintű érettségijét beszámítását kéri a felvételin, így sokan nem nyújtják be nyelvvizsga-bizonyítványukat az Oktatási Hivatalnak).
Pontszámítási szabályok: itt vannak a részletek
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020-tól hatályos változata a változó pontszámítási szabályokat is tartalmazza. A jogszabályból kiderül, hogy az első emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért – értelemszerűen - nem jár majd többletpont, de ha valaki egy második tárgyból emelt szintű érettségit tesz, 50 pluszpontot kap majd. Ugyanez a helyzet a nyelvtudással. Ha egy második nyelvből is B2-es vagy C1-es (vagyis közép- vagy felsőfokú) nyelvvizsgát szerez egy felvételiző, akkor megkapja a 28 (középfok) vagy 40 (felsőfok) többletpontot.
Azoknak a jelentkezőknek nem kell aggódniuk, akiknek már van diplomájuk, ám egy újabb alap- vagy osztatlan szakot végeznének el – a nyelvvizsga-kötelezettség rájuk is vonatkozik, de emelt szintű érettségit nem kell tenniük, a kormányrendelet ugyanis úgy fogalmaz, hogy a felvételi második feltétele „legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél”. Kivételt képeznek a művészeti képzési terület jelentkezői is, emelt szintű érettségit nem, nyelvvizsgát viszont szerezniük kell.
A felsőoktatási felvételiről szóló rendeletből egyelőre kimaradt néhány fontos pontszámítási részlet, több olvasónk kérdezte például, hogy jár-e többletpont azoknak a jelentkezőknek, akik az alapfeltételként meghatározott középfokú nyelvvizsga helyett C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szereznek – erre azonban nem találtunk választ a jogszabályban. „Mindegy, milyen tárgyból szerzem meg az emelt szintű érettségit?” – kérdezte egyik olvasónk. Bár a jogszabály nem tér ki arra, hogy pontosan milyen tantárgyakból fogadják el a felvételi alapfeltételként meghatározott emelt szintű érettségit, valószínűleg csak az adott szakon kötelező vagy választható tárgyakból érdemes emelt szinten vizsgázni.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
