Itt találhatjátok meg a leendő szaktársaitokat már a gólyatábor előtt

Július 23-án kihirdették a ponthatárokat, azóta pedig már sokan megkapták a besorolási döntést is. Ha már a gólyatábor előtt szeretnétek megismerni a leendő szaktársaitokat, akkor mutatjuk, hol tudjátok őket megtalálni.

Szerencsére nem kell megvárni a gólyatábort ahhoz, hogy megismerkedjetek leendő szaktársaitokkal – már most is több lehetőség kínálkozik arra, hogy új ismerősöket szerezzetek.

Ponthatárok 2025

Az egyik legjobb módszer, hogy megtaláljátok azokat, akiket ugyanarra a szakra vettek fel, ha felkeresitek az Érettségi 2026 Facebook-oldalt. A csoportban már elérhető egy szaktárskereső poszt, ahol a hozzászólások között böngészve könnyen rábukkanhattok a saját szakotokra felvett gólyákra.

Emellett az egyetemek gyakran hoznak létre külön Facebook-csoportokat karonként és szakonként is, így érdemes rendszeresen figyelemmel kísérni a leendő intézményetek hivatalos oldalát is.

Az összes felvételi ponthatárt itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.