Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Tarolt a BGE, helyet cserélt az ELTE két kara, éppen belefért a top 10-be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - mutatjuk, hogy az idei felvételi eljárásban melyik karokra jelentkeztek a legtöbben első helyen, nappali tagozatos alap-és osztatlan képzésre.
Július 23-án este 8 órakor a mintegy 130 ezer felvételiző számára kiderül, hogy ki, melyik szakra jutott be. Az elsőhelyes jelentkezések alapján legnépszerűbb képzés idén is a tavalyi évhez hasonlóan a gazdálkodási és menedzsment volt. Második helyet a pszichológia, míg a harmadikat a kereskedelem és marketing szerezte meg, de top 5-ben végzett az osztatlan jogász, illetve az általános orvosi képzés is.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem:
növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél csökkentek a keretszámok. (Ezzel részletesen ebben cikkünkben foglalkoztunk.) Emiatt az állami ösztöndíjas helyekért nagy lesz a harc.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzések esetében toronymagasan az első helyet a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara (2024-ben 2. helyezett), illetve Külkereskedelmi Kara szerezte meg. A harmadig helyre a tavalyi első, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara került.
A legnépszerűbb karok top10-es listája a következőképpen alakult:
Az egyik legnagyobbat az ELTE PPK esett vissza, hiszen tavaly még a negyedik volt, idén viszont csak a nyolcadik. Ehhez képest az ELTE GTK a 2024-hez képest a hetedikről a negyedikre lépett előre. A top 10-be pedig idén is bejutott az NKE Rendészettudományi Kara.
Fontos megemlíteni, hogy kétezernél is több diák jelölte meg első helyen a Corvinus valamelyik nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-vagy osztatlan képzését, de mivel ezen az egyetemen nincsenek már karok, ezért nem tettük bele a kari listába.
Hogy hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években a legnépszerűbb szakokon, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.