Tarolt a BGE, helyet cserélt az ELTE két kara, éppen belefért a top 10-be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - mutatjuk, hogy az idei felvételi eljárásban melyik karokra jelentkeztek a legtöbben első helyen, nappali tagozatos alap-és osztatlan képzésre.
Július 23-án este 8 órakor a mintegy 130 ezer felvételiző számára kiderül, hogy ki, melyik szakra jutott be. Az elsőhelyes jelentkezések alapján legnépszerűbb képzés idén is a tavalyi évhez hasonlóan a gazdálkodási és menedzsment volt. Második helyet a pszichológia, míg a harmadikat a kereskedelem és marketing szerezte meg, de top 5-ben végzett az osztatlan jogász, illetve az általános orvosi képzés is.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem:
növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél csökkentek a keretszámok. (Ezzel részletesen ebben cikkünkben foglalkoztunk.) Emiatt az állami ösztöndíjas helyekért nagy lesz a harc.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzések esetében toronymagasan az első helyet a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara (2024-ben 2. helyezett), illetve Külkereskedelmi Kara szerezte meg. A harmadig helyre a tavalyi első, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara került.
A legnépszerűbb karok top10-es listája a következőképpen alakult:
Az egyik legnagyobbat az ELTE PPK esett vissza, hiszen tavaly még a negyedik volt, idén viszont csak a nyolcadik. Ehhez képest az ELTE GTK a 2024-hez képest a hetedikről a negyedikre lépett előre. A top 10-be pedig idén is bejutott az NKE Rendészettudományi Kara.
Fontos megemlíteni, hogy kétezernél is több diák jelölte meg első helyen a Corvinus valamelyik nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-vagy osztatlan képzését, de mivel ezen az egyetemen nincsenek már karok, ezért nem tettük bele a kari listába.
Hogy hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években a legnépszerűbb szakokon, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
