Minden részbe került becsapós feladat – ilyennek látták a vizsgázók a középszintű németérettségit

Egy dolog biztos, szinte minden diák, aki németből és matekból is középszinten írt, azok egyszerre utálják a túró rudit és a bergamottnarancsot.

  • Rodler Lili

180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből. Egy dolog biztos, hogy vegyes érzelmekkel távoztak a diákok.

A vizsgázóknak először 60 perc alatt három szövegértés feladatot kellett megoldaniuk, ebben idén kaptak

  • egy tanulási tippekről szóló szöveget, amiben be kellett illeszteni a címeket a megfelelő szövegrészletekhez,
  • egy igaz-hamis feladatsort, amiben a szemétszedésről, mint sport olvashattak,
  • és kaptak egy szöveg behelyettesítő feladatsort, amiben a cikke egy különleges versenyautóról szólt – egy elektromos akkumulátorral felturbózótt, lábbal hajtható kisautó – és annak feltalálójáról.

Ezt követte a 30 perces nyelvtan, amiben szintén szövegeket kaptak, amelyekből szavak, nyelvtani szerkezetek hiányoztak.

  • Az első, a mobilozással eltöltött idő csökkentéséről szóló feladatban, a szövegkörnyezetből kellett kitalálni, hogy melyik elöljárószó vagy jelzői birtokos névmás kerül a hiányos helyre,
  • a második, üdvözlőkártyákról szóló feladatban, a megadott szavakat kellett a megfelelő formájukban behelyettesíteni,
  • a harmadik, munkavállalással foglalkozó szövegbe pedig a hiányzó szövegrészleteket kellett a megfelelő helyre rakni.

Ezután jött a 30 perces hallás utáni szövegértés, amiben egy igaz-hamis feladatot kellett megoldaniuk, a hibásan megadott szövegrészletekben aláhúzni a rossz információt, majd a hallottak alapján beírni a helyeset, végül pedig a hallottak alapján el kellett dönteniük, hogy a felsorolt lehetséges témák közül miket említettek meg a hallott szövegértéses feladatban. Az utolsó60 perces íráskészségben egy nyári munkával kapcsolatban kellett jelentkezniük és érdeklődniük, a másodikban pedig véleményt kellett alkotniuk egy szabadidős délutáni, iskolában tartott olvasó esttel kapcsolatban.

Abban minden érettségiző egyetértett, hogy a hallott szövegértéses feladatok közül egyik sem volt számára szimpatikus. Ezek közül a kifejezetten a másodikat nem kedvelték, ahol egy akcentussal beszélő – vélhetően osztrák – bácsi nyilatkozott a bergamottnarancs termesztéséről. Sokan úgy gondolták, hogy a többi feladat még „elment”, de amikor gyakoroltak, akkor se volt jobb minőségű a hang.

Többen jelezték azt is, hogy az íráskészég feladaton kívül minden részben találtak olyat, ami nehézséget okozott a számukra. Kiváltképp az olvasási szövegértés különleges autóversenyével foglalkozó feladata. A nyelvhelyességi résznél pedig a munkavállalással kapcsolatos feladat akasztotta meg őket.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.