Minden, amit a csütörtöki földrajzérettségiről tudni érdemes

Hamarosan kezdődnek a közép- és emelt szintű írásbeli érettségi vizsgák földrajzból. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

  • Székács Linda

Délután 14 órakor osztják ki a feladatlapokat azoknak a diákoknak, akik földrajzból vizsgáznak közép- vagy emelt szinten. A középszinten vizsgázóknak 120, az emelteseknek 240 perce lesz a feladatok megoldására, amivel a középszintesek maximum 90, az emeltesek maximum 100 pontot szerezhetnek.

A középszintű feladatlap két részből áll össze. Egy 20 pontot érő, 20 perc alatt megoldandó topográfiai ismereteket és képességeket mérő I. feladatlapból, és egy földrajzi ismereteket számonkérő 70 pontos, 100 perc alatt megoldandó II. feladatlapból.

A vizsgaleírás szerint középszinten az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz használható középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép és vonalzó.

A leírás szerint az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

  • 40%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 20%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés,forráselemzés).

Az emelt szinten vizsgázók írásbelije nem oszlik két részre, ők egyetlen, földrajzi ismereteket és képességeket mérő feladatsort kapnak aminek a megoldására 240 percük lesz.

A feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

  • 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.
  • 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.
  • 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).

A vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá vonalzó használható, amiket a vizsgázó biztosít. Térképet és középiskolai atlaszt azonban az emelt szinten vizsgázók nem használhatnak.

A 2024-es földrajzérettségi feladatsorait és hivatalos megoldásait itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.