Minden, amit a keddi biológiaérettségiről tudni kell

Május 14-én a biológiával folytatódnak az írásbelik. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. A keddi biológiaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának.

Reggel 8-kor osztják ki az érettségizőknek a biológia feladatlapokat, amelyre középszinten 150, míg emelt szinten 240 perce lesz a diákoknak. Az új, 2020-as Nat miatt idén közép-és emelt szinten a szóbelin gyakorlati feladat helyett projektfeladatot is bemutathatnak a vizsgázók, azonban ezt a lehetőséget csak a középiskolások választhatják.

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttműködő partner középiskoláiban dolgozó szaktanárok úgy fogalmaztak, hogy az emelt- és középszintű érettségi ugyanazon hat témakörrel dolgozik, mint a 2017-es követelményekre épülő vizsga.

Mindkét szinten bővült az elvárt ismeretek mértéke. Közép szinten főként a mindennapi élethez kapcsolódó ismeretek köre genetika, az ember szervezet és egészsége, valamint a környezet és természetvédelem kapcsán.

A növény és állattan témakörei szűkültek mindkét szinten, illetve állattanból az elvárt ismeretek egy kisebb része átkerült középszintről emelt szintre. Emelt szinten főként a biokémia, molekuláris biológia, genetika és embertan témaköreibe kerültek be új fogalmak.

 

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

A bioszérettségi középszinten az alábbi témakörökre, kompetenciákra fókuszál:

  • biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
  • természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
  • a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
  • adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
  • biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
  • a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
  • biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
  • bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
  • kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
  • természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

Emelt szinten a fentieken túl az írásbelin többek között a vizsgázók a tudományos gondolkodására, illetve a kombinatív képességére is kíváncsiak.

Milyen típusú feladatok lesznek?

A biológiaérettségin középszinten 6-12 feladatot kell a diákoknak megoldaniuk, amelyek több alkérdésből állnak.

A feladattípusok közül az alábbiak fordulhatnak elő az írásbelin:

  • egyszerű választás;
  • összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
  • többféle asszociáció;
  • struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
  • illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).
  • rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
  • ábrakészítés vagy -kiegészítés,
  • egyszerű számítások

A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatják meg az érettségizők, a feladatlapra pedig összesen 100 pontot kaphatnak.

Emelt szinten diákoknak 4 óra alatt 8-10 több alpontból álló feladatot kell megoldaniuk 80 pontért, majd utána még esszét is kell írniuk, amelyre 20 pontot szerezhetnek.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

Mind az emelt, mind pedig a középszintű írásbelin az érettségizők használhatnak szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Mire számíthatnak a diákok a szóbelin?

A szóbeli érettségi bioszból középszinten két részből áll. Az első részben a megadott tételeket kell kifejtenie a diákoknak, a második részben pedig vagy egy gyakorlati feladatot (például kísérlet) kell szemléltetniük, vagy pedig az előzetesen leadott projektmunkájukat bemutatniuk.

Hogy idén milyen feladatokat kaptak a diákok középszinten bioszból, azt ebben a cikkünkben nézhetitek meg. A teljes feladatsort középszinten pedig itt érhetitek el.

Az érettségik eddigi összes feladatlapját, hivatalos és nem hivatalos megoldását az alábbi cikkünkben találjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.