Hamarosan akár extra többletpontokat igazoló dokumentumokat is feltölthettek.
Március közepétől egészen július 10-ig ismét megnyílt előttetek az E-felvételi rendszere, újra hozzáférhettek az adataitokhoz és dokumentumpótlásra, sorrendmódosításra is lesz lehetőségetek.
A felvi.hu azt írja; az elkövetkező több mint három hónap alatt az ügyintézési funkciók ütemezetten válnak elérhetővé. Elsőként a jelentkezői adatokat és a jelentkezési helyeket lehet szerkeszteni, majd április közepétől indul a dokumentumpótlás, később pedig az egyes jelentkezési helyeken számított pontszámokat is meg lehet majd nézni az E-felvételiben
A dokumentumpótlás során olyan, a jelentkezés óta megszerzett és a pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumokat tölthettek majd fel, mint például a nyelvvizsga-bizonyítvány, tanulmányi- és sporteredmények, alkalmassági vizsgáról szóló igazolás vagy szakirányú továbbképzés igazolása, ha azt valamelyik kiválasztott képzéseteken értékelik.
A feltölthető dokumentumokról ide kattintva olvashattok bővebben.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Sorrendmódosítás
Ha valami miatt meggondoltátok magatokat, és egy korábban hátrébb megjelölt szakra szívesebben kerülnétek be, mint az első helyen megjelölt képzésre, egyszeri alkalommal lehetőségetek nyílik arra, hogy változtassatok a sorrendeteken. Nem érdemes ugyanakkor sorrendet módosítani abban az esetben, ha valamelyik jelentkezési helyen nem sikerült az alkalmassági vizsgátok, vagy nem mentetek el rá, hiszen ebben az esetben az adott szakra sikertelennek számít a jelentkezés, arra nem kerülhettek be.
Ne felejtsétek el, hogy a sorrendmódosítás után ismét hitelesítenetek kell a jelentkezést, amit az Ügyfélkapun keresztül kell megtennetek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
