A felvételi eljárás legizgalmasabb része a ponthatárhúzás - ekkor derül ki, hogy kit melyik egyetemre vettek fel. Bár erre még júliusig várni kell, mi most megnéztük nektek, hogy tavaly hogyan alakultak a végleges pontszámok az idén legnépszerűbb szakokon.
Gazdálkodási és menedzsment alapszakon volt 456 és 407 pont is, míg az óvodapedagógusnak készülőknek elég volt a 272 pont is.
Összegyűjtöttük, hogy a legnépszerűbb szakok államilag támogatott helyein milyenek voltak tavaly a pontszámok. Bár ezek idén változhatnak, de kiindulási alapnak hasznos lehet megnézni, hogy mire számíthattok majd a ponthirdetéskor a különböző egyetemeken.
A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve az ide 10 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés tavalyi ponthatárai a következőképp alakultak:
gazdálkodási és menedzsment:
pszichológia:
jogász:
ápolás és betegellátás:
kereskedelem és marketing:
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
mérnökinformatikus:
óvodapedagógus:
gyógypedagógus:
gépészmérnök:
általános orvos:
A legfrissebb statisztikák szerint idén egyébként 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Azt fontos ugyanakkor megjegyezni a ponthatárokkal kapcsolatban, hogy idén változik a pontszámítás módszere.
Néhány változás - például a minimumponthatárok megszűnése - már a 2023-as felvételin érvénybe lépett, 2024-től azonban számos esetben szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban is, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak. A részletekről ebben a cikkünkben tájékozódhattok:
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
