Felvételi 2024: ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb szakokon tavaly

A felvételi eljárás legizgalmasabb része a ponthatárhúzás - ekkor derül ki, hogy kit melyik egyetemre vettek fel. Bár erre még júliusig várni kell, mi most megnéztük nektek, hogy tavaly hogyan alakultak a végleges pontszámok az idén legnépszerűbb szakokon.

  • Tornyos Kata

Gazdálkodási és menedzsment alapszakon volt 456 és 407 pont is, míg az óvodapedagógusnak készülőknek elég volt a 272 pont is.

Összegyűjtöttük, hogy a legnépszerűbb szakok államilag támogatott helyein milyenek voltak tavaly a pontszámok. Bár ezek idén változhatnak, de kiindulási alapnak hasznos lehet megnézni, hogy mire számíthattok majd a ponthirdetéskor a különböző egyetemeken.

A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve az ide 10 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés tavalyi ponthatárai a következőképp alakultak:

gazdálkodási és menedzsment:

  • BGE: 407
  • Corvinus: 456
  • ELTE: 421

pszichológia:

  • ELTE: 455
  • PPKE: 451
  • PTE: 449

jogász:

  • PPKE: 467
  • KRE: 441
  • SZTE: 438

ápolás és betegellátás:

  • DE: 372
  • PTE: 378
  • SE: 429

kereskedelem és marketing:

  • DE: 405
  • ÓE: 397
  • ELTE: 419

    mérnökinformatikus:

    • BME: 399
    • NJE: 269
    • ME: 242

    óvodapedagógus:

    • ELTE: 282
    • DE: 272
    • KRE: 288

    gyógypedagógus:

    • ELTE: 391
    • DE: 297
    • SZTE: 355

    gépészmérnök:

    • BME: 330
    • DE: 308
    • OE: 262

    általános orvos:

    • DE: 415
    • PTE: 417
    • SE: 444

    A legfrissebb statisztikák szerint idén egyébként 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Azt fontos ugyanakkor megjegyezni a ponthatárokkal kapcsolatban, hogy idén változik a pontszámítás módszere.

    Néhány változás - például a minimumponthatárok megszűnése - már a 2023-as felvételin érvénybe lépett, 2024-től azonban számos esetben szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban is, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak. A részletekről ebben a cikkünkben tájékozódhattok:

     

    Hozzászólások

    „Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

    Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

    Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

    A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

    Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

    Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.