Felvételi 2024: ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb szakokon tavaly

A felvételi eljárás legizgalmasabb része a ponthatárhúzás - ekkor derül ki, hogy kit melyik egyetemre vettek fel. Bár erre még júliusig várni kell, mi most megnéztük nektek, hogy tavaly hogyan alakultak a végleges pontszámok az idén legnépszerűbb szakokon.

  • Tornyos Kata

Gazdálkodási és menedzsment alapszakon volt 456 és 407 pont is, míg az óvodapedagógusnak készülőknek elég volt a 272 pont is.

Összegyűjtöttük, hogy a legnépszerűbb szakok államilag támogatott helyein milyenek voltak tavaly a pontszámok. Bár ezek idén változhatnak, de kiindulási alapnak hasznos lehet megnézni, hogy mire számíthattok majd a ponthirdetéskor a különböző egyetemeken.

A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve az ide 10 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés tavalyi ponthatárai a következőképp alakultak:

gazdálkodási és menedzsment:

  • BGE: 407
  • Corvinus: 456
  • ELTE: 421

pszichológia:

  • ELTE: 455
  • PPKE: 451
  • PTE: 449

jogász:

  • PPKE: 467
  • KRE: 441
  • SZTE: 438

ápolás és betegellátás:

  • DE: 372
  • PTE: 378
  • SE: 429

kereskedelem és marketing:

  • DE: 405
  • ÓE: 397
  • ELTE: 419

    mérnökinformatikus:

    • BME: 399
    • NJE: 269
    • ME: 242

    óvodapedagógus:

    • ELTE: 282
    • DE: 272
    • KRE: 288

    gyógypedagógus:

    • ELTE: 391
    • DE: 297
    • SZTE: 355

    gépészmérnök:

    • BME: 330
    • DE: 308
    • OE: 262

    általános orvos:

    • DE: 415
    • PTE: 417
    • SE: 444

    A legfrissebb statisztikák szerint idén egyébként 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Azt fontos ugyanakkor megjegyezni a ponthatárokkal kapcsolatban, hogy idén változik a pontszámítás módszere.

    Néhány változás - például a minimumponthatárok megszűnése - már a 2023-as felvételin érvénybe lépett, 2024-től azonban számos esetben szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban is, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak. A részletekről ebben a cikkünkben tájékozódhattok:

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

    Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.