Bár a 2024-es évre vonatkozó adatokat az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra, évente körülbelül 110-115 ezren vágnak neki az érettségi vizsgáknak. A legnagyobb arányban nem meglepő módon a végzős diákok vannak, de általában több ezren tesznek előrehozott érettségi vizsgát valamilyen idegen nyelvből, és sokan jelentkeznek szintemelő, pótló- vagy javító érettségi vizsgára is.

Számos diáknak ez élete első komoly megmérettetése és vizsgahelyzete, az ismeretlentől való félelem pedig - még ha egyébként 4-5 éven keresztül készültek is rá – mentálisan és fizikailag is megterhelő lehet.

Az idei érettségi ráadásul különbözik is az elmúlt évek feladatsoraitól, hiszen májusban vizsgáznak először azok a tanulók, akikre már az új, 2020-as Nemzeti alaptanterv vonatkozik. Mindez pedig azzal járhat, hogy az idei érettségi vizsgaidőszak még a szokásosnál is stresszesebb lesz a diákok számára, ami akár a tanulás és a tudás rovására is mehet.

Magyarból például ettől az évtől kezdve akár memoritereket is számonkérhetnek és az írásbeli feladatsor része lesz egy irodalmi teszt is, de a nyelvtanra is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd, míg a gyakorlati szövegalkotás például kikerül a követelményből. De számos új témakör kerül be a matematika érettségbe is, és az emelt- valamint középszintű történelem témaköreiben is van változás.

Enyhíthető a stressz

„Az első gondolat, melyet érdemes tudatosítanunk az érettségivel kapcsolatban az, hogy minden érzés elfogadható ilyenkor szülőként is és diákként is. Az is, ha izgulunk, az is, ha már motiválatlannak érezzük magunkat, és az is, ha szorongás nélkül tekintünk erre az élethelyzetre, ugyanis mindannyian különbözünk abban, hogy mi okoz számunkra stresszt” – írja Eppel-Pásztor Adrienn pedagógiai szakpszichológus.

A szakember szerint az érettségivel kapcsolatos érzések "feltérképezése" lehet az elsődleges kulcs abban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan tudjanak a vizsgára gondolni a diákok. Érdemes más szemszögből az érettségire tekinteni, ami azt jelenti, hogy amellett, hogy tudják, hogy ez egy fontos mérföldkő, inkább egy lehetséges kihívásnak értelmezzék, mint egy mindent eldöntő és megmásíthatatlan eseménynek.

Ehhez ugyanakkor érdemes tisztában lenni a stresszes állapot tüneteivel, ami a koncentrációs zavaroktól egészen a fizikai tünetekig, az emésztési panaszokig, testi fájdalmakig (például fejfájás, izommerevség) terjedhet, sőt, akár alvászavarokat is okozhat. Arról nem is beszélve, hogy vannak, akik nyomás alatt nagyobb valószínűséggel nyúlnak valamilyen függőséget okozó szerhez, például cigarettához vagy alkoholhoz, de a fokozott energiaital fogyasztás is jellemző lehet. Amennyiben azonban sikerül felismerni a stresszt, sikerülni fog különböző stresszkezelő praktikákat is alkalmazni.

"Ebben segítségünkre lehet, hogyha egy szorongató eseményre gondolunk, és megfigyeljük testünk reakcióit – ha ezeket tudatosítjuk egy hasonló „éles” helyzetben, könnyebben fogunk tudni például már korábban jól ismert és mindennapokban is használt stresszkezelő módszereket alkalmazni" - jegyzi meg a pszichológus.

Eppel-Pásztor Adrienn szerint a felkészülés időszakában a feszültség több "csatornán" keresztül is levezethető; például testmozgással, firkálással, vagy stressz-labda nyomkodásával, izomrelaxációval (izmaink megfeszítésével és elernyesztésével), de szájon keresztül, például énekléssel vagy beszélgetéssel is. Bár az utóbbi kettő az éles vizsgán határozottan nem javasolt, érdemes lehet azonban elsajátítani néhány légzőgyakorlatot, ami a felkészülés és az érettségi közben is - legyen szó akár az írásbeliről, akár a szóbeliről - hasznos lehet, de vannak olyan rövid relaxációs gyakorlatok is, amik a koncentráción kívül nem igényelnek semmilyen eszközt. Ilyen lehet például a jelenre fókuszálást erősítő „itt és most technika”, ahol öt kék színű dolgot összeszámolva a tanteremben, négy olyat, amit meg lehet érinteni, hármat, ami hallható, kettőt, aminek érezni az illatát, és egyet, ami megízlelhető, csökkenhet a szorongás.

Ismerőssé tenni a vizsgahelyzetet

Mivel a stresszt sok esetben az ismeretlentől való félelem okozza, Eppel-Pásztor Adrienn pedagógiai szakpszichológus szerint érdemes arra törekedni, hogy a helyzet - akár a szóbeli, akár az írásbeli - minél ismerősebb és rutinosabb legyen.

"Legyen szó akár az érettségi írásbeli, szóbeli részéről, vagy bármilyen iskolai megmérettetésről, fontos a rutin megszerzése, akár konkrét típusfeladatok gyakorlásával, akár helyzetgyakorlatokkal, melynek során olyan körülményeket teremtünk magunk körül, mint amilyenek az adott feladathelyzetben is várhatóak" - javasolja a szakember.

Érdemes lehet tehát az írásbeli előtti hetekben úgy megoldani a korábbi évek feladatsorait, hogy a vizsgázók pont annyi időt adnak maguknak az egyes feladatrészekre, amennyit élesben is kapni fognak, törekedni kell továbbá arra is, hogy a feladatmegoldás közben lehetőleg senki ne zavarja meg őket, hiszen - ideális esetben - a vizsgán sem lesznek zavaró tényezők. A szóbeli vizsgára pedig akár barátok, családtagok segítségével is lehet készülni, de a pszichológus szerint az is jó módszer, ha a vizsgázó fejben képzeli el a szóbeli vizsgája minden apró részletét, lehetőleg olyanná alakítva azt, amilyen szeretné, ha élesben is lenne. Ez pedig sokat segít a tanultak előhívásában, hiszen így már egyfajta „ismerős helyzetként” élhető át, így érdemes előre végiggondolni, mire lenne szükség az otthonosság és biztonságosság érzéséhez vizsga közben.

Közvetlenül a vizsga előtt

Bár a tanulás a sikeres érettségi elengedhetetlen követelménye, a szakember szerint a pihenés legalább annyira fontos, mint a megfelelő felkészültség. Szükség van tehát arra, hogy a feladatlapok és a szóbeli tételek magolása között jusson idő a pihenésre is, ami jelenthet akár egy kirándulással vagy testmozgással töltött napot, de egy lustálkodással töltött délutánt is.

A megfelelő időbeosztásban pedig segíthet egy "teendőterv" összeállítása is, amiben szerepel, hogy az adott megmérettetés napjáig még mennyi idő van hátra, és hogy a vizsgázó miket szeretne még addig teljesíteni.

"Ez legyen teljesíthető (hogy sikerélményt adjon), reális, mindeközben pedig mindenképpen és tudatosan jusson idő a pihenésre, kikapcsolódásra is" - jegyzi meg Eppel-Pásztor Adrienn, aki azt is hozzáteszi, hogy a lelki hangolódáson túl a testre is érdemes odafigyelni. Például megfelelő folyadékpótlással, sok gyümölcs, zöldség és vitamin fogyasztásával, mozgással, szabad levegőn töltött idővel, társas kapcsolatok ápolásával, valamint a káros dolgok kerülésével.

Nem érdemes elfeledkezni arról, hogy nem dől össze a világ abban az esetben sem, ha az érettségi vizsga elsőre nem, vagy nem jól sikerül, esetleg nem sikerül bejutni az egyetemre. A következő vizsgaidőszakban ugyanis újra lehet próbálkozni, ráadásul ebben az esetben már a vizsgahelyzet sem lesz idegen, és az egyetemi jelentkezés sincs korhoz kötve, ráadásul a felvételi után rögtön indul a pótfelvételi, amin sokszor nem csupán önköltséges, de állami ösztöndíjas helyeket és új szakokat is hirdetnek az egyetemek.