Érettségi, felvételi, tanítási szünetek - itt van a 2023/24-es tanév második félévének menetrendje

Bár még néhány napig otthon pihenhettek, ha a közoktatásban tanultok, érdemes már most átgondolni, hogy milyen fontos teendők várnak rátok a tanév második felében, főleg akkor, ha ebben a tanévben felvételiztek középiskolába vagy egyetemre. Összeszedtük nektek a második félév legfontosabb dátumait.

  • Székács Linda

A 2023/24-es tanév első féléve hivatalosan 2024. január 19-én ér véget. Az iskolák 2024. január 26-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

Ezen felül az év első hónapjának egyik legfontosabb időpontja január 20. lesz a középiskolába készülő negyedikes, hatodikos vagy nyolcadikos tanulók számára, ők ugyanis ezen a napon írják a központi írásbeli felvételit magyarból és matematikából. A vizsga délelőtt 10-kor kezdődik. Azok a tanulók, akik valamilyen alapos oknál fogva nem tudnak részt venni rajta, január 30-án délután 14 órakor pótolhatják.

Az írásbeli felvételi eredményeiről várhatóan 2024. február 9-ig értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon, és ezen a napon derülnek ki az Arany János Tehetséggondozó Programba és az Arany János Kollégiumi Programba jelentkezők eredményei is.

Ezt követően kell leadnotok a jelentkezéseteket a kiválasztott középiskolákba, amit 2024. február 21-ig tehettek meg.

A szóbeli vizsgákat 2024. március 4-20. között tartják majd, az eredmények pedig várhatóan 2024. május 2-án fognak kiderülni, a beiratkozások pedig június 26-28. között lesznek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Tavaszi szünet

A tavaszi szünet a közoktatásban tanuló diákok számára 2024. március 28-tól április 6-ig fog tartani. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap pedig 2024. április 8. (hétfő) lesz. A technikumban tanuló diákoknak 2024. március 27-től (szerda) április 3-ig (szerda) tart majd a tavaszi pihenője.

Érettségi

Az érettségizők utolsó tanítási napja 2024. május 3-án lesz. Ezen a napon a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel kezdetét veszik az írásbeli vizsgák, amik május 27-én az olasz nyelvvel érnek véget.

Az emelt szintű szóbeliket 2024. június 5–12. között, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig 2024. június 17–28. között tartják majd.

A tavaszi érettségi pontos vizsgabeosztását ide kattintva éritek el.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Egyetemi felvételi

Az egyetemek szeptemberben induló képzéseire 2024. február 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket. Eddig a napig kell hitelesítenetek is azt, amit kizárólag online, az Ügyfélkapu rendszerén keresztül tehettek meg.

Ha eddig a napig nem sikerül valamilyen dokumentumot feltöltenetek - például érettségi bizonyítványt, nyelvvizsgát, egyéb többletpontot igazoló dokumentumokat - a 2024. március 25-től július 10-ig tartó ügyintézési és hiánypótlási időszak alatt ezeket bármikor pótolhatjátok. A ponthatárokat várhatóan 2024. július 24-én fogják kihirdetni.

Nyári szünet

A 2023/24-es tanév utolsó tanítási napja 2024. június 21-én (péntek) lesz.

A teljes tanév rendjét ebben a cikkünkben nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.