Érettségi, felvételi, tanítási szünetek - itt van a 2023/24-es tanév második félévének menetrendje

Bár még néhány napig otthon pihenhettek, ha a közoktatásban tanultok, érdemes már most átgondolni, hogy milyen fontos teendők várnak rátok a tanév második felében, főleg akkor, ha ebben a tanévben felvételiztek középiskolába vagy egyetemre. Összeszedtük nektek a második félév legfontosabb dátumait.

  • Székács Linda

A 2023/24-es tanév első féléve hivatalosan 2024. január 19-én ér véget. Az iskolák 2024. január 26-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

Ezen felül az év első hónapjának egyik legfontosabb időpontja január 20. lesz a középiskolába készülő negyedikes, hatodikos vagy nyolcadikos tanulók számára, ők ugyanis ezen a napon írják a központi írásbeli felvételit magyarból és matematikából. A vizsga délelőtt 10-kor kezdődik. Azok a tanulók, akik valamilyen alapos oknál fogva nem tudnak részt venni rajta, január 30-án délután 14 órakor pótolhatják.

Az írásbeli felvételi eredményeiről várhatóan 2024. február 9-ig értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon, és ezen a napon derülnek ki az Arany János Tehetséggondozó Programba és az Arany János Kollégiumi Programba jelentkezők eredményei is.

Ezt követően kell leadnotok a jelentkezéseteket a kiválasztott középiskolákba, amit 2024. február 21-ig tehettek meg.

A szóbeli vizsgákat 2024. március 4-20. között tartják majd, az eredmények pedig várhatóan 2024. május 2-án fognak kiderülni, a beiratkozások pedig június 26-28. között lesznek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Tavaszi szünet

A tavaszi szünet a közoktatásban tanuló diákok számára 2024. március 28-tól április 6-ig fog tartani. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap pedig 2024. április 8. (hétfő) lesz. A technikumban tanuló diákoknak 2024. március 27-től (szerda) április 3-ig (szerda) tart majd a tavaszi pihenője.

Érettségi

Az érettségizők utolsó tanítási napja 2024. május 3-án lesz. Ezen a napon a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel kezdetét veszik az írásbeli vizsgák, amik május 27-én az olasz nyelvvel érnek véget.

Az emelt szintű szóbeliket 2024. június 5–12. között, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig 2024. június 17–28. között tartják majd.

A tavaszi érettségi pontos vizsgabeosztását ide kattintva éritek el.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Egyetemi felvételi

Az egyetemek szeptemberben induló képzéseire 2024. február 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket. Eddig a napig kell hitelesítenetek is azt, amit kizárólag online, az Ügyfélkapu rendszerén keresztül tehettek meg.

Ha eddig a napig nem sikerül valamilyen dokumentumot feltöltenetek - például érettségi bizonyítványt, nyelvvizsgát, egyéb többletpontot igazoló dokumentumokat - a 2024. március 25-től július 10-ig tartó ügyintézési és hiánypótlási időszak alatt ezeket bármikor pótolhatjátok. A ponthatárokat várhatóan 2024. július 24-én fogják kihirdetni.

Nyári szünet

A 2023/24-es tanév utolsó tanítási napja 2024. június 21-én (péntek) lesz.

A teljes tanév rendjét ebben a cikkünkben nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.