Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Alig zárult le az általános felvételi időszaka, már javában folynak a felkészülések az idei őszi érettségikre. Mutatjuk a 2023-as őszi vizsgák várható dátumait.
Hivatalos tanév rendje még mindig nincs, a tervezetben azonban szerepelnek az őszi érettségi vizsgák várható dátumai, amiknek a változására kevés esélyt látunk. A tervezet szerint az idei őszi érettségi vizsgák október 13-án, vagyis pénteken kezdődnek majd a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel, október 16-tól pedig jönnek a kötelező tárgyak: a magyar, matek és a töri, továbbá az olyan választható tárgyak, mint a földrajz, a kémia, fizika és digitális kultúra.
Az írásbeli vizsgák várhatóan október 27-ig tartanak majd. A tervezett dátumokat tantárgyakra bontva itt láthatjátok:


Kik érettségizhetnek ősszel?
Az őszi érettségin rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha tavasszal valamelyik tantárgyból nem mentetek el vizsgázni, most megtehetitek, vagy ha nem vagytok elégedettek a korábban kapott jegyetekkel, esetleg nem sikerült a felvételi/pótfelvételi és szintemelő vizsgát tennétek, ezekre leghamarabb idén októberben adódik lehetőségetek.
A jelentkezési határidő 2023. szeptember 5.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.