126 ezer diák sorsa dől el szerda este 8-kor, a ponthatárok kihirdetésekor. Ennyien jelentkeztek idén valamelyik magyar egyetem vagy főiskola képzésére, 27 ezerrel többen, mint a tavalyi évben.

A jelentkezők létszáma azonban nem csak tavalyhoz képest magas, hanem az elmúlt 12 év viszonylatában is kiugró, amikor jellemzően – a koronavírus előtt – 105 és 112 ezer fő között mozgott a felsőoktatásba jelentkező diákok aránya.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden ezzel kapcsolatban azt mondta, a növekedési ráta "azt jelzi, hogy sikeres a magyar felsőoktatás és minél többen szeretnének ebből a sikerből részesülni".

 

A magasabb létszámnak ugyanakkor inkább ahhoz lehet köze, hogy a felvételi rendszer átalakítása – ami egyébként csak 2024-től esedékes – már idén is kedvező változásokat hozott a diákoknak, továbbá 2023-ban már teljes mértékben zavartalanul zajlottak az érettségi vizsgák és a tanév, így a korábbi években a koronavírus-járvány miatt a felsőoktatásból az elmúlt években kimaradó diákok is előfordulhat, hogy most próbálnak bejutni. A korábban érvényben lévő pontszámítási szabályok szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények nem szólhattak bele a pontszámítási szabályokba, azokat központilag határozták meg és minden intézményre ugyanazok a szabályok vonatkoztak. Ez változik meg már 2023-tól is, melynek következtében az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek majd többek között arról, hogy kérnek-e emelt érettségit, és hogyan osztják el a többletpontként járó 100 pontos keretet.

Megszűnt a minimumponthatár, nem kötelező az emelt érettségi

Bár – ahogy azt korábban már említettük – az új szabályok hivatalosan 2024-től lépnek életbe, a diákoknak kedvező döntéseket már 2023-tól is alkalmazhatják az intézmények.

A jelenleg is érvényben lévő változások közé tartozik például a központi minimumponthatár megszűnése, ami eddig az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont volt. Idén viszont már az egyetemek dönthették el, húznak-e egyáltalán ilyen ponthatárt, ami alatt nem kerülhet be hallgató a képzéseikre, és ha igen, ennek pontszámát is saját hatáskörben dönthetik el. Van például olyan szak, ahol továbbra is 280 maradt, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment alapképzésén viszont 400 pont alatt senkit sem vesznek fel, míg máshol - jellemzően a kevés jelentkezőt vonzó szakokon (pl: tanárképzéseken) eltörölték ennek szükségességét.

Szintén érvényes változtatás már idén is, hogy az egyetemek maguk határozhatják meg, kérnek-e emelt érettségit, és ha igen, az adott szakon milyen tárgyakból. Ez egyébként teljesen ellentétes a kormány korábban bevezetett szabályaival, 2020-tól kezdve ugyanis a központilag meghatározott szabályok szerint csak azok a diákok felvételizhettek alap- és osztatlan képzésekre, akik legalább egy tárgyból emelteztek. Ezt írják most felül azzal, hogy az egyetemek önállóan hozhatnak döntéseket, így fordulhat elő például az is, hogy a pedagógusképzésekre nem kérnek emelt szintű vizsgát egy tárgyból sem.

Ez viszont nem egyenlő az emelt szintű érettségi értékének csökkenésével, sőt, épp ellenkezőleg.

Eddig ugyanis, míg egy 72 százalékos középszintű, és egy 72 százalékos emelt szintű érettségiért ugyanannyi pont járt a felvételin mindössze annyi különbséggel, hogy az emelten vizsgázó diák 50 többletpontot is kapott, a változás értelmében az érettségi pontok számításakor (a maximális 500 pontból 300-at ez határoz meg) teljesen máshogy történik majd ezek súlyozása.

„Például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd” – írtuk egy korábbi cikkünkben, amihez a kormány által közzétett táblázatot is mellékeltük.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a szabály csak 2024-től lép életbe, idén még mindenkinek maximum 50 többletpont járhat az emelt szintű érettségire, feltéve persze, ha az általa választott szakon továbbra is kér ilyet az egyetem.

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

A ponthatárhúzásra itt az Eduline-on is nagyon készülünk. Ide kattintva este nyolckor megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát, ezen felül pedig statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.   Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!

Óriási a verseny a gazdasági képzéseken

Évek óta töretlen a sikere a felvételik legnépszerűbb alapképzésének, a gazdálkodási és menedzsmentnek, amire idén is több mint 14 ezren jelentkeztek. Éppen ezért általában a ponthatárok is magasak ezen a képzésen, 2022-ben például a

Budapesti Gazdasági Egyetemen 400

Budapesti Corvinus Egyetemen 455

az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig 419 pont kellett a bejutáshoz

így talán nem meglepő, hogy ezen a képzésen a legtöbb egyetemen maradnak is a minimumponthatárok. De hasonlóan magas pontok voltak a második és a harmadik legnépszerűbb képzésen, ami tavaly is és idén is a kereskedelem és marketing, valamint a pszichológia.

Ezek ponthatárai a legnépszerűbb egyetemeken a következőképp alakultak 2022-ben:

Kereskedelem és marketing

• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 416 pont
• Budapesti Gazdasági Egyetem – 400 pont
• Debreceni Egyetem – 400 pont

Pszichológia

• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 452 pont
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 447 pont
• Pécsi Tudományegyetem – 435 pont

Népszerű képzés továbbá az ápolás és betegellátás, amire idén 7153-en jelentkeztek, a mérnökinformatikus 6666 jelentkezővel, a jogász 5641 jelentkezővel, valamint a pénzügy és számvitel (5441), a kommunikáció- és médiatudomány (5387), a nemzetközi gazdálkodás (5146) és a programtervező informatikus (4918) is.

A 2022-es ponthatárokat ide kattintva megtaláljátok.

Továbbra is a népszerűtlenebb szakok között a tanárképzés

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Hankó Balázs arról is beszámolt, hogy az idei felvételin jelentős volt a létszámemelkedés a gazdasági-társadalmi szempontból „fontosabb” képzési területeken, például a műszaki, mérnöki, informatikai vagy a pedagógusi szakokon.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium statisztikái szerint idén valóban nagyot ugrott a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, ami - szemben a tavalyi 11 977 fővel – idén 18 673 diákot jelent. Ebbe viszont beletartoznak a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok mellett a gyógypedagógusok, csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint konduktorok is.

Az óvodapedagógus-képzésre jelentkezők száma 2023-ban 1440-ről 3270-re emelkedett, a gyógypedagógusoké 1641-ről 2696-re, és tanító szakra is 4409-ről 5843-ra nőtt a jelentkezők száma, míg a tanári mesterszakra az adatok szerint idén 2453-an jelentkeztek, szemben a tavalyi 1953 fővel.

Az Eduline manuális számításai szerint ugyanakkor az osztatlan tanári képzésekre idén összesen 3357 fő jelentkezett.

A legnépszerűbb választás az angol, ami mellé sokan történelmet vagy magyar nyelv és irodalmat választanak, esetleg épp ezeket a humán tárgyakat párosítják valamilyen más, jellemzően szintén humán tantárggyal, míg fizikából és kémiából idén alig találtunk jelentkezőt, de a tudományos tantárgyak esetében már évek óta gondok vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy fizika-kémia szakpárra idén az egész országban mindössze egy fő jelentkezett, ráadásul ő sem az első helyen.

Hogy közülük hányan lesznek, akik be is jutnak az egyetemekre, az este nyolckor fog kiderülni. Ezekről itt az Eduline-on is beszámolunk majd, illetve tovább érdekes cikkekkel és elemzésekkel várunk titeket.