Bár az idei felvételiben nincsenek központilag meghatározott előzetes ponthatárok, az egyetemeknek lehetősége van úgy dönteni, hogy egy adott pontszám alatt, bizonyos szakokra nem vesznek fel diákokat. Megnéztük, hogyan alakulnak ezek a legnépszerűbb szakok esetében.
A korábbi években nem volt ritkaság, hogy bizonyos szakokon előzetes ponthatárokat húztak. Ezek azt jelentették, hogy az itt meghatározott pontszám alatt nem vehettek fel senkit egy adott szak állami ösztöndíjas képzési formájára. Ez viszont a tavaly nyáron bejelentett felvételi átalakítás során megszűnt, így 2023-ban már nincs központi minimum- és előzetes ponthatár, az egyetemek saját hatáskörben viszont továbbra is dönthetnek úgy, hogy meghatároznak ilyeneket bizonyos szakok esetében
A gazdálkodási és menedzsment például már évek óta a legnépszerűbb alapszak, amire idén is több mint 14 300-an jelentkeztek, ezért nem meglepő, hogy azoknak a diákoknak, akik erre szeretnének bekerülni, általában magas pontszámot kell teljesíteniük. Ennek érdekében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésére továbbra sem kerülhetnek be azok a diákok, akik nem értek el legalább 280 pontot az érettségin, míg a Corvinusra való sikeres bekerüléshez már legalább 400 pont kell teljesítenie az önköltséges képzésre jelentkezőknek. Az ELTE gazdasági képzésein viszont nincsenek előzetes ponthatárok, bár ez nem jelenti azt, hogy erre az egyetemre könnyebben bekerülhettek.
A Műegyetemen egyébként nem csak a gazdálkodási és menedzsment képzésre, hanem az összes gazdasági, építőmérnöki, társadalomtudományi, közlekedésmérnöki és járműmérnöki, természettudományi és villamosmérnöki képzésre is csak legaláb 280 fölötti ponttal lehet bekerülni, míg az építészmérnöki, a vegyészmérnöki és a gépészmérnöki szakok esetében nincs ilyen. Ugyanakkor nem csak BME több képzésén, hanem a mérnökinformatikus szak esetében a Debreceni Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is minimum 280 pont kell a bekerüléshez, és az ELTE számos szakján is találkozhatnak előzetes ponthatárokkal a felvételizők. A nemzetközi tanulmányokra, pszichológiára és a jogászképzésekre jelentkezőknek például a fővárosi egyetemen legalább 350 pontot kell teljesíteniük. Nemzetközi taulmányok szak esetében Debrecenben 200-at, a Károlin pedig 280-at, míg a jogászképzésekre a Károlin már 350 pont a minimum, a PPKE-n és a Széchenyi István egyetemen pedig 280.
Ti is böngészhettek
Azt, hogy nektek van-e a 2023-as felvételi során olyan előzetes ponthatár, amit teljesítenetek kell annak érdekében, hogy legyen esélyetek bekerülni, ti is megnézhetitek a felvi oldalán, ahol a meghirdetett szakok mellett találtok egy "minimumpontszám" nevű oszlopot is.
Az itt feltüntetett adatok viszont csak egy adott egyetem adott képzésére vonatkoznak, kifejezetten a 2023-as évben, és akár a képzési formák között is lehetnek eltérések. Ha szeretnétek, a képzések között ide kattintva tudtok keresni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
