Bár az idei felvételiben nincsenek központilag meghatározott előzetes ponthatárok, az egyetemeknek lehetősége van úgy dönteni, hogy egy adott pontszám alatt, bizonyos szakokra nem vesznek fel diákokat. Megnéztük, hogyan alakulnak ezek a legnépszerűbb szakok esetében.
A korábbi években nem volt ritkaság, hogy bizonyos szakokon előzetes ponthatárokat húztak. Ezek azt jelentették, hogy az itt meghatározott pontszám alatt nem vehettek fel senkit egy adott szak állami ösztöndíjas képzési formájára. Ez viszont a tavaly nyáron bejelentett felvételi átalakítás során megszűnt, így 2023-ban már nincs központi minimum- és előzetes ponthatár, az egyetemek saját hatáskörben viszont továbbra is dönthetnek úgy, hogy meghatároznak ilyeneket bizonyos szakok esetében
A gazdálkodási és menedzsment például már évek óta a legnépszerűbb alapszak, amire idén is több mint 14 300-an jelentkeztek, ezért nem meglepő, hogy azoknak a diákoknak, akik erre szeretnének bekerülni, általában magas pontszámot kell teljesíteniük. Ennek érdekében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésére továbbra sem kerülhetnek be azok a diákok, akik nem értek el legalább 280 pontot az érettségin, míg a Corvinusra való sikeres bekerüléshez már legalább 400 pont kell teljesítenie az önköltséges képzésre jelentkezőknek. Az ELTE gazdasági képzésein viszont nincsenek előzetes ponthatárok, bár ez nem jelenti azt, hogy erre az egyetemre könnyebben bekerülhettek.
A Műegyetemen egyébként nem csak a gazdálkodási és menedzsment képzésre, hanem az összes gazdasági, építőmérnöki, társadalomtudományi, közlekedésmérnöki és járműmérnöki, természettudományi és villamosmérnöki képzésre is csak legaláb 280 fölötti ponttal lehet bekerülni, míg az építészmérnöki, a vegyészmérnöki és a gépészmérnöki szakok esetében nincs ilyen. Ugyanakkor nem csak BME több képzésén, hanem a mérnökinformatikus szak esetében a Debreceni Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is minimum 280 pont kell a bekerüléshez, és az ELTE számos szakján is találkozhatnak előzetes ponthatárokkal a felvételizők. A nemzetközi tanulmányokra, pszichológiára és a jogászképzésekre jelentkezőknek például a fővárosi egyetemen legalább 350 pontot kell teljesíteniük. Nemzetközi taulmányok szak esetében Debrecenben 200-at, a Károlin pedig 280-at, míg a jogászképzésekre a Károlin már 350 pont a minimum, a PPKE-n és a Széchenyi István egyetemen pedig 280.
Ti is böngészhettek
Azt, hogy nektek van-e a 2023-as felvételi során olyan előzetes ponthatár, amit teljesítenetek kell annak érdekében, hogy legyen esélyetek bekerülni, ti is megnézhetitek a felvi oldalán, ahol a meghirdetett szakok mellett találtok egy "minimumpontszám" nevű oszlopot is.
Az itt feltüntetett adatok viszont csak egy adott egyetem adott képzésére vonatkoznak, kifejezetten a 2023-as évben, és akár a képzési formák között is lehetnek eltérések. Ha szeretnétek, a képzések között ide kattintva tudtok keresni.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
