Bár az idei felvételiben nincsenek központilag meghatározott előzetes ponthatárok, az egyetemeknek lehetősége van úgy dönteni, hogy egy adott pontszám alatt, bizonyos szakokra nem vesznek fel diákokat. Megnéztük, hogyan alakulnak ezek a legnépszerűbb szakok esetében.
A korábbi években nem volt ritkaság, hogy bizonyos szakokon előzetes ponthatárokat húztak. Ezek azt jelentették, hogy az itt meghatározott pontszám alatt nem vehettek fel senkit egy adott szak állami ösztöndíjas képzési formájára. Ez viszont a tavaly nyáron bejelentett felvételi átalakítás során megszűnt, így 2023-ban már nincs központi minimum- és előzetes ponthatár, az egyetemek saját hatáskörben viszont továbbra is dönthetnek úgy, hogy meghatároznak ilyeneket bizonyos szakok esetében
A gazdálkodási és menedzsment például már évek óta a legnépszerűbb alapszak, amire idén is több mint 14 300-an jelentkeztek, ezért nem meglepő, hogy azoknak a diákoknak, akik erre szeretnének bekerülni, általában magas pontszámot kell teljesíteniük. Ennek érdekében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésére továbbra sem kerülhetnek be azok a diákok, akik nem értek el legalább 280 pontot az érettségin, míg a Corvinusra való sikeres bekerüléshez már legalább 400 pont kell teljesítenie az önköltséges képzésre jelentkezőknek. Az ELTE gazdasági képzésein viszont nincsenek előzetes ponthatárok, bár ez nem jelenti azt, hogy erre az egyetemre könnyebben bekerülhettek.
A Műegyetemen egyébként nem csak a gazdálkodási és menedzsment képzésre, hanem az összes gazdasági, építőmérnöki, társadalomtudományi, közlekedésmérnöki és járműmérnöki, természettudományi és villamosmérnöki képzésre is csak legaláb 280 fölötti ponttal lehet bekerülni, míg az építészmérnöki, a vegyészmérnöki és a gépészmérnöki szakok esetében nincs ilyen. Ugyanakkor nem csak BME több képzésén, hanem a mérnökinformatikus szak esetében a Debreceni Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is minimum 280 pont kell a bekerüléshez, és az ELTE számos szakján is találkozhatnak előzetes ponthatárokkal a felvételizők. A nemzetközi tanulmányokra, pszichológiára és a jogászképzésekre jelentkezőknek például a fővárosi egyetemen legalább 350 pontot kell teljesíteniük. Nemzetközi taulmányok szak esetében Debrecenben 200-at, a Károlin pedig 280-at, míg a jogászképzésekre a Károlin már 350 pont a minimum, a PPKE-n és a Széchenyi István egyetemen pedig 280.
Ti is böngészhettek
Azt, hogy nektek van-e a 2023-as felvételi során olyan előzetes ponthatár, amit teljesítenetek kell annak érdekében, hogy legyen esélyetek bekerülni, ti is megnézhetitek a felvi oldalán, ahol a meghirdetett szakok mellett találtok egy "minimumpontszám" nevű oszlopot is.
Az itt feltüntetett adatok viszont csak egy adott egyetem adott képzésére vonatkoznak, kifejezetten a 2023-as évben, és akár a képzési formák között is lehetnek eltérések. Ha szeretnétek, a képzések között ide kattintva tudtok keresni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
