Miről dönthetnek majd az egyetemek a 2023-as felvételin? Itt a lista

Bár a nagy változás az egyetemi felvételiben csak 2024-től jön, több szabály már jövőre is megváltozik. Összeszedtük miről dönthetnek majd az egyetemek saját hatáskörben.

  • Csik V

A jelenleg is érvényben lévő, tehát a következő - kereszetféléves - felvételiben is meghatározó pontszámítási szabályok szerint az egyetemeken nem volt beleszólása a pontszámítási szabályokba. Ez 2023-tól folyamatosan átalakul, most azt gyűjtöttük össze miről nem dönthettek, de a következő általános felvételiben (azaz a 2023 szeptemberében induló képzések esetében) már dönthetnek az egyetemek.

1. Minimumponthatár

Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.

Ez nem volt elérhetetlen ponthatár, hármasokkal és 60 százalék körüli érettségi átlageredménnyel el lehetett érni a 280 pontot. Ennél rosszabb eredménnyel eddig egy felsőoktatási intézménybe sem lehetett beiratkozni – akkor sem, ha valaki vállalta az önköltség fizetését.

Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben ezután is dönthetnek úgy, hogy minimumponthatárt húznak, de központi szabályhoz ezentúl nem kell igazodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár úgy is határozhatnak, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül bárkit felvesznek.

2. Emelt- vagy középszint

Az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a 2023-tól felvételizőktől kérnek-e egy (vagy több) emelt szintű érettségit, vagy eltekintenek ettől a követelménytől, és megelégednek a középszintű vizsgával. A legnépszerűbb intézményekben és szakokon alighanem maradnak az eddigi követelmények, míg a kevesebb diákot vonzó képzéseken és egyetemeken, főiskolákon lazítás várható.

Azt, hogy milyen lesz a felvételi 2024-ben, amikor a legfontosabb változások is életbe lépnek, itt írtunk le mindent.

Hozzászólások

A Nemzeti Pedagógus Kar megbízott vezetője szerint a pedagógusok egy része bizalmatlan, pedig a kar kormányzati befolyástól függetlenül működött

Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.