Ezek a topgimnáziumok már közzétették a végleges felvételi jegyzéküket
ELTE Radnóti, Madách, Lovassy - mutatjuk, hogy melyik középiskolák töltötték fel a honlapjukra a végleges felvételi jegyzéküket.
A jelenleg is érvényben lévő, tehát a következő - kereszetféléves - felvételiben is meghatározó pontszámítási szabályok szerint az egyetemeken nem volt beleszólása a pontszámítási szabályokba. Ez 2023-tól folyamatosan átalakul, most azt gyűjtöttük össze miről nem dönthettek, de a következő általános felvételiben (azaz a 2023 szeptemberében induló képzések esetében) már dönthetnek az egyetemek.
1. Minimumponthatár
Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.
Ez nem volt elérhetetlen ponthatár, hármasokkal és 60 százalék körüli érettségi átlageredménnyel el lehetett érni a 280 pontot. Ennél rosszabb eredménnyel eddig egy felsőoktatási intézménybe sem lehetett beiratkozni – akkor sem, ha valaki vállalta az önköltség fizetését.
Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben ezután is dönthetnek úgy, hogy minimumponthatárt húznak, de központi szabályhoz ezentúl nem kell igazodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár úgy is határozhatnak, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül bárkit felvesznek.
2. Emelt- vagy középszint
Az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a 2023-tól felvételizőktől kérnek-e egy (vagy több) emelt szintű érettségit, vagy eltekintenek ettől a követelménytől, és megelégednek a középszintű vizsgával. A legnépszerűbb intézményekben és szakokon alighanem maradnak az eddigi követelmények, míg a kevesebb diákot vonzó képzéseken és egyetemeken, főiskolákon lazítás várható.
Azt, hogy milyen lesz a felvételi 2024-ben, amikor a legfontosabb változások is életbe lépnek, itt írtunk le mindent.
