Megjelent az egyetemi-főiskolai felvételi szabályairól szóló rendelet módosítása, ebből kiderül többek között az is, hogy az intézmények akár munkatapasztalatért vagy kompetenciateszten elért eredményért is adhatnak pluszpontokat a jelentkezőknek. Már a 2023-as felvételit is érintheti a sok változás.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint a képzésüket 2024 szeptemberében kezdőkre vonatkoznak új szabályok, de úgy fogalmaznak, hogy a "jelentkezőknek előnyösebb változásoknál nincs szükség a két év felkészülési időre",
így már a 2023-as általános felvételi eljárásban is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek: egyes szakoknál például csak középszintű érettségi vizsgát írnak elő, vagy csökkentik az eddigi központilag meghatározott minimumponthatárokat.
A felvételi továbbra is 500 pontos lesz, azonban ennek összetétele változik, sőt az új rendszerben az intézmények határozhatnak meg minimumponthatárt, azonban ez sem kötelező.
Pontszámítás: marad az 500 pont
Ahogy eddig, úgy ezután is 100 pont jár majd a középiskolai tanulmányi eredményekért, és 300 pontot érnek majd az érettségi eredmények. A tanulmányi pontokhoz öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult, az egyetem által meghatározott egy tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak összegét kettővel meg kell szorozni.
Ez annyit jelent, hogy nem lesz kötelező tanulmányi pontként vinni a természettudományos tárgy jegyet a középiskolából, és az eddig szabadon választható tárgy helyett intézmény dönti el, miből kell még érettségit tenni.
A 300 érettségi pontból 100 pontot tesz majd ki az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga, 200 pontot pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye adja majd.
A 100 ponthoz itt is öt tantárgyat vesznek majd figyelembe: az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát nézik.
A 100 többletpont is marad, ám arról, hogy pontosan miért jár majd pluszpont (és mennyi), az egyetemek és főiskolák dönthetnek. Adhatnak pontot például a
Járhat pluszpont az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért vagy a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért is.
Az intézmények dönthetnek majd az érettségi követelményekről
A tervek szerint a felsőoktatásért felelős miniszter az érettségi tárgyak szélesebb körét határozza majd meg képzési területenként és szintenként, de az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e egy adott szakhoz emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen tárgyból.
Új szabály, hogy a közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságáért a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Ez a gyakorlatban annyit tesz majd, hogy például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd.
Maradnak az egyéb pontszámítási módok is
A minisztérium szerint egyébként a jövőben is biztosítják a bejutást a szakképzésből, megmarad a szabály, hogy a többféle pontszámítási mód közül a legelőnyösebbet veszik majd figyelembe, megmarad a diplomások külön pontszámítási rendszere, és az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele is.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
