Bár különös módon idén azt nem láthatjuk a felviben, hogy egy-egy szakra minimum és maximum hány diákot vehetnek fel, a korábbi évekkel ellentétben az publikus, hogy az egyetemek összesen hány szabad állami férőhellyel rendelkeznek.
Idén több mint 126 ezren adták le a jelentkezésüket valamelyik magyarországi főiskola vagy egyetem képzésére, ami jóval több, mint ahányan az elmúlt években jelentkeztek. A legnépszerűbb idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amire összesen 31 781-en, első helyen pedig 17 829-en jelentkeztek, a második és harmadik helyen pedig két vidéki intézmény, a debreceni és a szegedi egyetem végzett. Az előbbire összesen 19 676, első helyen pedig 11 351 diák pályázik, míg a Szegedi Tudományegyetemre összesen 17 194-en (első helyen 9015-en).
A rossz hírünk azonban az, hogy a jelentkezőknek csak egy része kerülhet be államilag finanszírozott képzésekre, hiszen az egyetemekre befogadható új hallgatók száma véges, függ attól, hogy az előző félévben hányan végeztek és szerezték meg a diplomájukat, illetve vagyoni helyzettől, az állami támogatás mértékétől is.
2022-ben például összesen 99 192-en jelentkeztek felsőoktatásba, nekik viszont csak a kétharmada, 60 563 jutott be állami ösztöndíjas képzésekre.
Összeszedtük, idén hány szabad szabad hellyel várnak titeket a felsőoktatási intézmények:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
