Azok a 90-es évek

Az egyik leghíresebb érettségi botrány épp a rendszerváltás évében, 1989-ben történt, ami - részben - még egy filmben is szerepel. Ebben az évben ugyanis több budapesti és Pest megyei település középiskolájában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Ennek tekintetében a minisztérium úgy döntött, nem értékelik a diákok dolgozatát, a bizonyítványokba pedig a negyedik év végén, a tanulmányaik alapján megszerzett matekjegyek kerülnek. A botrány Török Ferenc filmrendezőt is megihlette:

 

A 90-es években egyébként jóval gyakoribbak voltak az érettségi körüli kisebb-nagyobb botrányok, mint manapság. A 89-es ügy után egy évvel, 1990-ben a sajtó szúrta el a dolgot és egy országosan kapható napilapban megjelentették a magyar érettségi tételeket, ezért azokat vissza kellett vonni. 93-ban jóval korábban nyitották fel a spanyol és francia érettségi tételeket Szegeden, 1995-ben pedig az érettségi és a felvételi eljárás elegyítve zajlott, emiatt történhetett meg, hogy a diákok nem az aznapra általánosan megírandó matematika feladatokat kapták meg. Ezt követően az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjét leváltották, a hiba szerintük a postázóban történt.

Pár évvel később, 1998-ban kiszivárgott megoldókulcsokat olvasott fel a Rádió 1 a matematika vizsga közben, a 2000-ben olaszból érettségiző diákok pedig olyan feladatokat is kaptak, amik az egy évvel korábbi érettségiben is benne voltak, és amiket a felkészülés, gyakorlás közben többen már megoldottak.

Megvásárolható feladatlapok, kiszivárgó tételek

Nem meglepő módon óriási botrányt keltett, amikor a kétszintű érettségi bevezetésének évében, 2005-ben egy nappal a vizsgák előtt felkerült az internetre a magyarérettségi teljes feladatsora, de történelemből és a matematikából is felbukkantak feladatok, ezek teljes feladatsorát pedig 30-50 ezer forintért megvásárolhatták a diákok. Történelemből emiatt új dolgozatot állítottak össze, de az is pórul járt, aki matematikából felvételizett, nekik ugyanis mindenképpen újra kellett írniuk a tesztet, a többiek pedig választhattak, és az év végi osztályzatukat is elfogadhatták. Ez az incidens közel negyedmilliárd forintjába került az államnak.

Azóta egyébként már szigorítottak a szabályokon: a feladatsorok digitális változatait titkosított adatcsatornán küldik a nyomdába, a kinyomtatott tesztlapokat pedig csak az érettségi reggelén kapják meg az iskolaigazgatók. Ennek ellenére mindössze néhány évvel ezelőtt, 2019-ben is volt botrány, ekkor egy lajosmizsei nyomda igazgatója lopta el és szivárogtatta ki az ismerőseinek a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, és a történelem érettségi teljes feladatsorát. Az esszétémák ebben az évben az egész országot bejárták, de mivel sokan nem vették őket komolyan, a diákoknak nem kellett újraírniuk a vizsgát.

2020

Elég csak az évszámot leírnunk és mindenki tudja, mire gondolunk. Ebben a kétségtelenül történelem könyvekbe illő évben alig két héttel az érettségik előtt a diákoknak fogalma sem volt arról, mikor és hogyan lesznek a vizsgáik. Végül 2020-ban és 2021-ben is csak írásbeliket tartottak.

Nem egyedüli eset

Mielőtt azt hinnétek, ehhez hasonló esetek csak Magyarországon fordulnak elő, ez nem így van. 2011 decemberében Nagy-Britanniában több tanár is bizonyította, hogy bármit megtenne  tanítványaiért, és lefizették a vizsgaközpontok dolgozóit, hogy az írásbeli előtt megszerezhessék a feladatokat. A csalókat végül az egyik kollégájuk leplezte le. Ugyanebben az évben a diákok szúrták ki, hogy a szövegértési feladatlap szóról szóra megegyezik a 2009-es érettségivel, ezért mintegy 45 ezer diáknak kellett teljes egészében, vagy legalább részben megismételnie a vizsgáját.