A legtöbb érettségiző számára a történelem lehet az egyik legijesztőbb vizsgatárgy, főleg, ha egyébként is inkább a reál tárgyakban, például a matekban és a fizikában mozogtok otthonosabban. Bár az évszámok, a fogalmak, esszék és bonyolultabb történelmi összefüggések elsőre tényleg rémisztőek lehetnek, Edényi László szaktanárral közösen utánajártunk annak, hogyan érhetitek el a lehető legjobb eredményt a közelgő írásbeli vizsgán.
A legfontosabbak: figyelem és értő olvasás
Ha valaki logikusan gondolkodik, tud szöveget értelmezni és fogalmazni - tehát megvannak az alap kompetenciái - olyan nagy baj nem érheti
- válaszolta az Eduline kérdésére Edényi László történelemtanár. A pedagógus szerint ugyanis a történelemérettségin előforduló hibák bizonyos része nem a tudás hiányából, hanem a vizsgázók figyelmetlenségéből adódik. Abból, hogy nem olvassák el a feladatleírást és hogy pontosan mit kérnek a dolgozatban, nem értelmezik megfelelően a források szövegét, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják azt, ez pedig kellemetlen meglepetéseket tartogathat az egyébként jó eredményre számító diákoknak is.
"Azt látom, hogy minden évben vannak olyanok, akik nem olvassák el rendesen a feladatot, emiatt pedig nem olyan pontot kapnak, mint amilyenre számítanak. Ha például az esszéfeladatban a Horthy-korszak társadalmáról kell írni, feleslegesen írják bele a gazdasági eseményeket, mert nem az volt a kérés" - vélekedik, ugyanakkor azt is hozzáteszi; ha valaki csak a gazdasági eseményeket tudja, akkor érdemes a társadalom szempontjából megközelíteni azokat, hiszen így már érhet részpontokat a feladatmegoldás.
Legális puska: atlasz
Edényi szerint az atlasz még akkor is nagy segítség lehet az írásbeli feladatlap megoldása során, ha egyébként nincs benne kronológia, valamennyi információ ugyanis még ezekről a térképekről is kiolvasható, csak tudni kell, hogy hol érdemes keresni őket. Ebben a cikkünkben már meg is írtuk, hogy az egyik legjobb dolog, amit az érettségi előtti néhány napban még tehettek az, ha átlapozzátok a vizsga során használható térképeket és megkeresitek, milyen rejtett infókat találhattok benne. Nyilak jelölik ugyanis bizonyos csaták, hadjáratok és háborúk útvonalait, ami fölött általában megjelenik az évszám is, de találhattok információkat koronázási helyszínek és egyéb fontosabb városok fölött is, ha a megfelelő helyeken és időtartamban keresitek őket.
Gyakorlás az utolsó napokban?
Bár mi inkább azt javasoljuk, hogy az utolsó néhány napban már inkább a pihenésre fókuszáljatok, ha mindenképp szeretnétek még egy kicsit gyakorolni, továbbra is a korábbi évek feladatsoraiból érdemes válogatni. Sőt, akár azt is megtehetitek, hogy ha tudjátok, hogy bizonyos témakörök - például a Tatárjárás, vagy a világháborúk - nehezebben mennek, kifejezetten olyan feladatokat kerestek, amik ezeket kérik számon, ha pedig az évszámok miatt vagytok megrémülve, itt összegyűjtöttük nektek, hol kaphattok ezekhez segítséget.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
