Ha szeretnétek viszonyítási alapot, mutatjuk, hol nézhetitek meg a korábbi évek ponthatárait vagy a felvételi statisztikákat.
A héten indul a keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka. Azoknak, akiknek szükséges, még 2023. január 10-ig lesz lehetőségük a jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésére, vagy hiánypótlásra, esetleg sorrendmódosításra. A ponthatárokat várhatóan január 24-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, hogy elkezdhetitek-e az adott szakot februárban.
Ha kíváncsiak vagytok, a korábbi években mennyi volt a limit a választott szakotokon, a tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. A 2021-es ponthatárokat itt, a 2020-as ponthatárokat pedig itt találjátok – intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva.
Ha több részletre kíváncsiak vagytok, akkor a Felvi statisztikái között még az ennél is korábbi keresztféléves ponthatárt is megnézhettek. Elég, ha az évválasztó fülnél kiválasztjátok az adott év/K-t – például 2021/K – és így megjelennek a ponthatárok a februárban induló képzésekhez.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
