Ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra tavaly: itt vannak a ponthatárok

Már minden felvételiző nagyon várja az idei ponthatárokat, de vajon milyenek voltak a végleges számok tavaly vagy 2020-ban? Mutatjuk, hogy legyen mihez viszonyítanotok.

  • Eduline

A tavalyi felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. A 2020-as felvételi végleges pontszámait itt, a 2019-es ponthatárokat pedig itt - intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva.

Idén felvételiztek? A 2022-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. Ha még egyszer kiszámolnátok a pontjaitokat a csütörtök esti végleges ponthatárok előtt, akkor aEduline pontszámító kalkulátorában megnézhetitek, hány ponttal futtok neki a 2022-es felvételinek.

Mi alapján jönnek ki a ponthatárok?

Mindegy, hogy alap- vagy osztatlan képzésre, felsőoktatási szakképzésre vagy mesterképzésre jelentkeztek, a pontszámotoknak idén is el kell érnie a minimumponthatárt - erről bővebben itt olvashattok. A felvételizők pontszámait pedig egy algoritmus határozza meg, ami egyszerre több szempontot is figyelembe vesz a végleges számok kialakításánál. Erről pedig bővebben itt olvashattok.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.